Szorzattá alakítás
\left(5y-1\right)\left(4y+1\right)
Kiértékelés
20y^{2}+y-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=1 ab=20\left(-1\right)=-20
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 20y^{2}+ay+by-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,20 -2,10 -4,5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -20.
-1+20=19 -2+10=8 -4+5=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-4 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(20y^{2}-4y\right)+\left(5y-1\right)
Átírjuk az értéket (20y^{2}+y-1) \left(20y^{2}-4y\right)+\left(5y-1\right) alakban.
4y\left(5y-1\right)+5y-1
Emelje ki a(z) 4y elemet a(z) 20y^{2}-4y kifejezésből.
\left(5y-1\right)\left(4y+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5y-1 általános kifejezést a zárójelből.
20y^{2}+y-1=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
y=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 20\left(-1\right)}}{2\times 20}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 20\left(-1\right)}}{2\times 20}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
y=\frac{-1±\sqrt{1-80\left(-1\right)}}{2\times 20}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 20.
y=\frac{-1±\sqrt{1+80}}{2\times 20}
Összeszorozzuk a következőket: -80 és -1.
y=\frac{-1±\sqrt{81}}{2\times 20}
Összeadjuk a következőket: 1 és 80.
y=\frac{-1±9}{2\times 20}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 81.
y=\frac{-1±9}{40}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 20.
y=\frac{8}{40}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-1±9}{40}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 9.
y=\frac{1}{5}
A törtet (\frac{8}{40}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
y=-\frac{10}{40}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-1±9}{40}). ± előjele negatív. 9 kivonása a következőből: -1.
y=-\frac{1}{4}
A törtet (\frac{-10}{40}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
20y^{2}+y-1=20\left(y-\frac{1}{5}\right)\left(y-\left(-\frac{1}{4}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{5} értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{1}{4} értéket pedig x_{2} helyére.
20y^{2}+y-1=20\left(y-\frac{1}{5}\right)\left(y+\frac{1}{4}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
20y^{2}+y-1=20\times \frac{5y-1}{5}\left(y+\frac{1}{4}\right)
\frac{1}{5} kivonása a következőből: y: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
20y^{2}+y-1=20\times \frac{5y-1}{5}\times \frac{4y+1}{4}
\frac{1}{4} és y összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
20y^{2}+y-1=20\times \frac{\left(5y-1\right)\left(4y+1\right)}{5\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{5y-1}{5} és \frac{4y+1}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
20y^{2}+y-1=20\times \frac{\left(5y-1\right)\left(4y+1\right)}{20}
Összeszorozzuk a következőket: 5 és 4.
20y^{2}+y-1=\left(5y-1\right)\left(4y+1\right)
A legnagyobb közös osztó (20) kiejtése itt: 20 és 20.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}