Megoldás a(z) p változóra
p = -\frac{5}{4} = -1\frac{1}{4} = -1,25
p=-\frac{2}{5}=-0,4
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
20p^{2}+33p+16-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
20p^{2}+33p+10=0
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 16 értéket. Az eredmény 10.
a+b=33 ab=20\times 10=200
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 20p^{2}+ap+bp+10 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,200 2,100 4,50 5,40 8,25 10,20
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 200.
1+200=201 2+100=102 4+50=54 5+40=45 8+25=33 10+20=30
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=8 b=25
A megoldás az a pár, amelynek összege 33.
\left(20p^{2}+8p\right)+\left(25p+10\right)
Átírjuk az értéket (20p^{2}+33p+10) \left(20p^{2}+8p\right)+\left(25p+10\right) alakban.
4p\left(5p+2\right)+5\left(5p+2\right)
A 4p a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(5p+2\right)\left(4p+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5p+2 általános kifejezést a zárójelből.
p=-\frac{2}{5} p=-\frac{5}{4}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 5p+2=0 és a 4p+5=0.
20p^{2}+33p+16=6
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
20p^{2}+33p+16-6=6-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 6.
20p^{2}+33p+16-6=0
Ha kivonjuk a(z) 6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
20p^{2}+33p+10=0
6 kivonása a következőből: 16.
p=\frac{-33±\sqrt{33^{2}-4\times 20\times 10}}{2\times 20}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 20 értéket a-ba, a(z) 33 értéket b-be és a(z) 10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
p=\frac{-33±\sqrt{1089-4\times 20\times 10}}{2\times 20}
Négyzetre emeljük a következőt: 33.
p=\frac{-33±\sqrt{1089-80\times 10}}{2\times 20}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 20.
p=\frac{-33±\sqrt{1089-800}}{2\times 20}
Összeszorozzuk a következőket: -80 és 10.
p=\frac{-33±\sqrt{289}}{2\times 20}
Összeadjuk a következőket: 1089 és -800.
p=\frac{-33±17}{2\times 20}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 289.
p=\frac{-33±17}{40}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 20.
p=-\frac{16}{40}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{-33±17}{40}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -33 és 17.
p=-\frac{2}{5}
A törtet (\frac{-16}{40}) leegyszerűsítjük 8 kivonásával és kiejtésével.
p=-\frac{50}{40}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{-33±17}{40}). ± előjele negatív. 17 kivonása a következőből: -33.
p=-\frac{5}{4}
A törtet (\frac{-50}{40}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
p=-\frac{2}{5} p=-\frac{5}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
20p^{2}+33p+16=6
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
20p^{2}+33p+16-16=6-16
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 16.
20p^{2}+33p=6-16
Ha kivonjuk a(z) 16 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
20p^{2}+33p=-10
16 kivonása a következőből: 6.
\frac{20p^{2}+33p}{20}=-\frac{10}{20}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 20.
p^{2}+\frac{33}{20}p=-\frac{10}{20}
A(z) 20 értékkel való osztás eltünteti a(z) 20 értékkel való szorzást.
p^{2}+\frac{33}{20}p=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-10}{20}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
p^{2}+\frac{33}{20}p+\left(\frac{33}{40}\right)^{2}=-\frac{1}{2}+\left(\frac{33}{40}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{33}{20} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{33}{40}. Ezután hozzáadjuk \frac{33}{40} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
p^{2}+\frac{33}{20}p+\frac{1089}{1600}=-\frac{1}{2}+\frac{1089}{1600}
A(z) \frac{33}{40} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
p^{2}+\frac{33}{20}p+\frac{1089}{1600}=\frac{289}{1600}
-\frac{1}{2} és \frac{1089}{1600} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(p+\frac{33}{40}\right)^{2}=\frac{289}{1600}
Tényezőkre p^{2}+\frac{33}{20}p+\frac{1089}{1600}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(p+\frac{33}{40}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{289}{1600}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
p+\frac{33}{40}=\frac{17}{40} p+\frac{33}{40}=-\frac{17}{40}
Egyszerűsítünk.
p=-\frac{2}{5} p=-\frac{5}{4}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{33}{40}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}