Megoldás a(z) a változóra
a=-3
a=2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(20a+60\right)\left(a-2\right)=a^{2}+a-6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 20 és a+3.
20a^{2}+20a-120=a^{2}+a-6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (20a+60 és a-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
20a^{2}+20a-120-a^{2}=a-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a^{2}.
19a^{2}+20a-120=a-6
Összevonjuk a következőket: 20a^{2} és -a^{2}. Az eredmény 19a^{2}.
19a^{2}+20a-120-a=-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a.
19a^{2}+19a-120=-6
Összevonjuk a következőket: 20a és -a. Az eredmény 19a.
19a^{2}+19a-120+6=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6.
19a^{2}+19a-114=0
Összeadjuk a következőket: -120 és 6. Az eredmény -114.
a^{2}+a-6=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 19.
a+b=1 ab=1\left(-6\right)=-6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk a^{2}+aa+ba-6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,6 -2,3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
-1+6=5 -2+3=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(a^{2}-2a\right)+\left(3a-6\right)
Átírjuk az értéket (a^{2}+a-6) \left(a^{2}-2a\right)+\left(3a-6\right) alakban.
a\left(a-2\right)+3\left(a-2\right)
A a a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(a-2\right)\left(a+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) a-2 általános kifejezést a zárójelből.
a=2 a=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a a-2=0 és a a+3=0.
\left(20a+60\right)\left(a-2\right)=a^{2}+a-6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 20 és a+3.
20a^{2}+20a-120=a^{2}+a-6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (20a+60 és a-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
20a^{2}+20a-120-a^{2}=a-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a^{2}.
19a^{2}+20a-120=a-6
Összevonjuk a következőket: 20a^{2} és -a^{2}. Az eredmény 19a^{2}.
19a^{2}+20a-120-a=-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a.
19a^{2}+19a-120=-6
Összevonjuk a következőket: 20a és -a. Az eredmény 19a.
19a^{2}+19a-120+6=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6.
19a^{2}+19a-114=0
Összeadjuk a következőket: -120 és 6. Az eredmény -114.
a=\frac{-19±\sqrt{19^{2}-4\times 19\left(-114\right)}}{2\times 19}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 19 értéket a-ba, a(z) 19 értéket b-be és a(z) -114 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-19±\sqrt{361-4\times 19\left(-114\right)}}{2\times 19}
Négyzetre emeljük a következőt: 19.
a=\frac{-19±\sqrt{361-76\left(-114\right)}}{2\times 19}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 19.
a=\frac{-19±\sqrt{361+8664}}{2\times 19}
Összeszorozzuk a következőket: -76 és -114.
a=\frac{-19±\sqrt{9025}}{2\times 19}
Összeadjuk a következőket: 361 és 8664.
a=\frac{-19±95}{2\times 19}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9025.
a=\frac{-19±95}{38}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 19.
a=\frac{76}{38}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-19±95}{38}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -19 és 95.
a=2
76 elosztása a következővel: 38.
a=-\frac{114}{38}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-19±95}{38}). ± előjele negatív. 95 kivonása a következőből: -19.
a=-3
-114 elosztása a következővel: 38.
a=2 a=-3
Megoldottuk az egyenletet.
\left(20a+60\right)\left(a-2\right)=a^{2}+a-6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 20 és a+3.
20a^{2}+20a-120=a^{2}+a-6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (20a+60 és a-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
20a^{2}+20a-120-a^{2}=a-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a^{2}.
19a^{2}+20a-120=a-6
Összevonjuk a következőket: 20a^{2} és -a^{2}. Az eredmény 19a^{2}.
19a^{2}+20a-120-a=-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a.
19a^{2}+19a-120=-6
Összevonjuk a következőket: 20a és -a. Az eredmény 19a.
19a^{2}+19a=-6+120
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 120.
19a^{2}+19a=114
Összeadjuk a következőket: -6 és 120. Az eredmény 114.
\frac{19a^{2}+19a}{19}=\frac{114}{19}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 19.
a^{2}+\frac{19}{19}a=\frac{114}{19}
A(z) 19 értékkel való osztás eltünteti a(z) 19 értékkel való szorzást.
a^{2}+a=\frac{114}{19}
19 elosztása a következővel: 19.
a^{2}+a=6
114 elosztása a következővel: 19.
a^{2}+a+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=6+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}+a+\frac{1}{4}=6+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
a^{2}+a+\frac{1}{4}=\frac{25}{4}
Összeadjuk a következőket: 6 és \frac{1}{4}.
\left(a+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{25}{4}
Tényezőkre a^{2}+a+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a+\frac{1}{2}=\frac{5}{2} a+\frac{1}{2}=-\frac{5}{2}
Egyszerűsítünk.
a=2 a=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}