Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{3\sqrt{6}}{2}+2\approx 5,674234614
x=-\frac{3\sqrt{6}}{2}+2\approx -1,674234614
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}-8x+6=25
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2x^{2}-8x+6-25=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 25.
2x^{2}-8x-19=0
Kivonjuk a(z) 25 értékből a(z) 6 értéket. Az eredmény -19.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\times 2\left(-19\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) -19 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\times 2\left(-19\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-8\left(-19\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64+152}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -19.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{216}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 64 és 152.
x=\frac{-\left(-8\right)±6\sqrt{6}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 216.
x=\frac{8±6\sqrt{6}}{2\times 2}
-8 ellentettje 8.
x=\frac{8±6\sqrt{6}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{6\sqrt{6}+8}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±6\sqrt{6}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 6\sqrt{6}.
x=\frac{3\sqrt{6}}{2}+2
6\sqrt{6}+8 elosztása a következővel: 4.
x=\frac{8-6\sqrt{6}}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±6\sqrt{6}}{4}). ± előjele negatív. 6\sqrt{6} kivonása a következőből: 8.
x=-\frac{3\sqrt{6}}{2}+2
8-6\sqrt{6} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{3\sqrt{6}}{2}+2 x=-\frac{3\sqrt{6}}{2}+2
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}-8x+6=25
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2x^{2}-8x=25-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
2x^{2}-8x=19
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 25 értéket. Az eredmény 19.
\frac{2x^{2}-8x}{2}=\frac{19}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\left(-\frac{8}{2}\right)x=\frac{19}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-4x=\frac{19}{2}
-8 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=\frac{19}{2}+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=\frac{19}{2}+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x^{2}-4x+4=\frac{27}{2}
Összeadjuk a következőket: \frac{19}{2} és 4.
\left(x-2\right)^{2}=\frac{27}{2}
Tényezőkre x^{2}-4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{\frac{27}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=\frac{3\sqrt{6}}{2} x-2=-\frac{3\sqrt{6}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3\sqrt{6}}{2}+2 x=-\frac{3\sqrt{6}}{2}+2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}