Megoldás a(z) z változóra
z=\frac{\sqrt{2}}{2}+\left(-\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i\right)\approx 0,207106781+0,5i
z=-\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i-\frac{\sqrt{2}}{2}\approx -1,207106781+0,5i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2z\left(z+1\right)=1-i+\left(z+1\right)\times \left(2i\right)
A változó (z) értéke nem lehet -1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: z+1.
2z^{2}+2z=1-i+\left(z+1\right)\times \left(2i\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2z és z+1.
2z^{2}+2z=1-i+2iz+2i
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: z+1 és 2i.
2z^{2}+2z=2iz+1+i
Elvégezzük a képletben (1-i+2i) szereplő összeadásokat.
2z^{2}+2z-2iz=1+i
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2iz.
2z^{2}+\left(2-2i\right)z=1+i
Összevonjuk a következőket: 2z és -2iz. Az eredmény \left(2-2i\right)z.
2z^{2}+\left(2-2i\right)z-\left(1+i\right)=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1+i.
2z^{2}+\left(2-2i\right)z+\left(-1-i\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 1+i. Az eredmény -1-i.
z=\frac{-2+2i±\sqrt{\left(2-2i\right)^{2}-4\times 2\left(-1-i\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 2-2i értéket b-be és a(z) -1-i értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{-2+2i±\sqrt{-8i-4\times 2\left(-1-i\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2-2i.
z=\frac{-2+2i±\sqrt{-8i-8\left(-1-i\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
z=\frac{-2+2i±\sqrt{-8i+\left(8+8i\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -1-i.
z=\frac{-2+2i±\sqrt{8}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: -8i és 8+8i.
z=\frac{-2+2i±2\sqrt{2}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 8.
z=\frac{-2+2i±2\sqrt{2}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
z=\frac{-2+2i+2\sqrt{2}}{4}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-2+2i±2\sqrt{2}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2+2i és 2\sqrt{2}.
z=\frac{\sqrt{2}}{2}+\left(-\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i\right)
-2+2i+2\sqrt{2} elosztása a következővel: 4.
z=\frac{-2+2i-2\sqrt{2}}{4}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-2+2i±2\sqrt{2}}{4}). ± előjele negatív. 2\sqrt{2} kivonása a következőből: -2+2i.
z=-\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i-\frac{\sqrt{2}}{2}
-2+2i-2\sqrt{2} elosztása a következővel: 4.
z=\frac{\sqrt{2}}{2}+\left(-\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i\right) z=-\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i-\frac{\sqrt{2}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2z\left(z+1\right)=1-i+\left(z+1\right)\times \left(2i\right)
A változó (z) értéke nem lehet -1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: z+1.
2z^{2}+2z=1-i+\left(z+1\right)\times \left(2i\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2z és z+1.
2z^{2}+2z=1-i+2iz+2i
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: z+1 és 2i.
2z^{2}+2z=2iz+1+i
Elvégezzük a képletben (1-i+2i) szereplő összeadásokat.
2z^{2}+2z-2iz=1+i
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2iz.
2z^{2}+\left(2-2i\right)z=1+i
Összevonjuk a következőket: 2z és -2iz. Az eredmény \left(2-2i\right)z.
\frac{2z^{2}+\left(2-2i\right)z}{2}=\frac{1+i}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
z^{2}+\frac{2-2i}{2}z=\frac{1+i}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
z^{2}+\left(1-i\right)z=\frac{1+i}{2}
2-2i elosztása a következővel: 2.
z^{2}+\left(1-i\right)z=\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i
1+i elosztása a következővel: 2.
z^{2}+\left(1-i\right)z+\left(\frac{1}{2}-\frac{1}{2}i\right)^{2}=\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i+\left(\frac{1}{2}-\frac{1}{2}i\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1-i értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}-\frac{1}{2}i. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2}-\frac{1}{2}i négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
z^{2}+\left(1-i\right)z-\frac{1}{2}i=\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i-\frac{1}{2}i
Négyzetre emeljük a következőt: \frac{1}{2}-\frac{1}{2}i.
z^{2}+\left(1-i\right)z-\frac{1}{2}i=\frac{1}{2}
Összeadjuk a következőket: \frac{1}{2}+\frac{1}{2}i és -\frac{1}{2}i.
\left(z+\left(\frac{1}{2}-\frac{1}{2}i\right)\right)^{2}=\frac{1}{2}
Tényezőkre z^{2}+\left(1-i\right)z-\frac{1}{2}i. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(z+\left(\frac{1}{2}-\frac{1}{2}i\right)\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
z+\left(\frac{1}{2}-\frac{1}{2}i\right)=\frac{\sqrt{2}}{2} z+\left(\frac{1}{2}-\frac{1}{2}i\right)=-\frac{\sqrt{2}}{2}
Egyszerűsítünk.
z=\frac{\sqrt{2}}{2}+\left(-\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i\right) z=-\frac{1}{2}+\frac{1}{2}i-\frac{\sqrt{2}}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}-\frac{1}{2}i.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}