Megoldás a(z) x, y változóra
x=4
y=3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
y-x=-1
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
2x-3y=-1,-x+y=-1
Egy két egyenletből álló egyenletrendszer helyettesítéssel történő megoldásához először kifejezzük az egyik egyenletből az egyik változót. Ezután az eredményt behelyettesítjük ezen változó helyére a másik egyenletben.
2x-3y=-1
Az egyik egyenletből kifejezzük a(z) x változót úgy, hogy a(z) x változót elkülönítjük az egyenlőségjel bal oldalára.
2x=3y-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3y.
x=\frac{1}{2}\left(3y-1\right)
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x=\frac{3}{2}y-\frac{1}{2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és 3y-1.
-\left(\frac{3}{2}y-\frac{1}{2}\right)+y=-1
Behelyettesítjük a(z) \frac{3y-1}{2} értéket x helyére a másik, -x+y=-1 egyenletben.
-\frac{3}{2}y+\frac{1}{2}+y=-1
Összeszorozzuk a következőket: -1 és \frac{3y-1}{2}.
-\frac{1}{2}y+\frac{1}{2}=-1
Összeadjuk a következőket: -\frac{3y}{2} és y.
-\frac{1}{2}y=-\frac{3}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
y=3
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: -2.
x=\frac{3}{2}\times 3-\frac{1}{2}
A(z) x=\frac{3}{2}y-\frac{1}{2} egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: 3. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
x=\frac{9-1}{2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{3}{2} és 3.
x=4
-\frac{1}{2} és \frac{9}{2} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=4,y=3
A rendszer megoldva.
y-x=-1
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
2x-3y=-1,-x+y=-1
Az egyenleteket kanonikus alakra hozzuk, majd mátrixok használatával megoldjuk az egyenletrendszert.
\left(\begin{matrix}2&-3\\-1&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-1\\-1\end{matrix}\right)
Felírjuk az egyenleteket mátrixformában.
inverse(\left(\begin{matrix}2&-3\\-1&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}2&-3\\-1&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}2&-3\\-1&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-1\\-1\end{matrix}\right)
Balról megszorozzuk az egyenletet \left(\begin{matrix}2&-3\\-1&1\end{matrix}\right) inverz mátrixával.
\left(\begin{matrix}1&0\\0&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}2&-3\\-1&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-1\\-1\end{matrix}\right)
Ha összeszorzunk egy mátrixot az inverzével, egységmátrixot kapunk.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}2&-3\\-1&1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-1\\-1\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk az egyenlőségjel bal oldalán lévő mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{1}{2-\left(-3\left(-1\right)\right)}&-\frac{-3}{2-\left(-3\left(-1\right)\right)}\\-\frac{-1}{2-\left(-3\left(-1\right)\right)}&\frac{2}{2-\left(-3\left(-1\right)\right)}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}-1\\-1\end{matrix}\right)
Az 2\times 2-es mátrix \left(\begin{matrix}a&b\\c&d\end{matrix}\right) inverz mátrixa a \left(\begin{matrix}\frac{d}{ad-bc}&\frac{-b}{ad-bc}\\\frac{-c}{ad-bc}&\frac{a}{ad-bc}\end{matrix}\right), így a mátrixegyenlet felírható mátrixszorzásként.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-1&-3\\-1&-2\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}-1\\-1\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\left(-1\right)-3\left(-1\right)\\-\left(-1\right)-2\left(-1\right)\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk a mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}4\\3\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
x=4,y=3
A mátrixból megkapjuk a(z) x és y elemeket.
y-x=-1
Megvizsgáljuk a második egyenletet. Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
2x-3y=-1,-x+y=-1
A behelyettesítéses megoldáshoz az egyik változó együtthatóinak meg kell egyezniük mindkét egyenletben, így amikor az egyik egyenletet kivonjuk a másikból, a változó kiesik.
-2x-\left(-3y\right)=-\left(-1\right),2\left(-1\right)x+2y=2\left(-1\right)
2x és -x egyenlővé tételéhez az első egyenlet mindkét oldalán megszorzunk minden tagot a következővel: -1, a második egyenlet mindkét oldalán pedig megszorzunk minden tagot a következővel: 2.
-2x+3y=1,-2x+2y=-2
Egyszerűsítünk.
-2x+2x+3y-2y=1+2
-2x+2y=-2 kivonása a következőből: -2x+3y=1: az egyenlőségjel mindkét oldalán kivonjuk egymásból az egynemű tagokat.
3y-2y=1+2
Összeadjuk a következőket: -2x és 2x. -2x és 2x kiesik, így egyváltozós egyenletet kapunk, amely megoldható.
y=1+2
Összeadjuk a következőket: 3y és -2y.
y=3
Összeadjuk a következőket: 1 és 2.
-x+3=-1
A(z) -x+y=-1 egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: 3. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
-x=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.
x=4
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x=4,y=3
A rendszer megoldva.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}