Megoldás a(z) x, y változóra
x=-\frac{2}{13}\approx -0,153846154
y = \frac{42}{13} = 3\frac{3}{13} \approx 3,230769231
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x-3y+10=0,5x-y+4=0
Egy két egyenletből álló egyenletrendszer helyettesítéssel történő megoldásához először kifejezzük az egyik egyenletből az egyik változót. Ezután az eredményt behelyettesítjük ezen változó helyére a másik egyenletben.
2x-3y+10=0
Az egyik egyenletből kifejezzük a(z) x változót úgy, hogy a(z) x változót elkülönítjük az egyenlőségjel bal oldalára.
2x-3y=-10
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 10.
2x=3y-10
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3y.
x=\frac{1}{2}\left(3y-10\right)
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x=\frac{3}{2}y-5
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és 3y-10.
5\left(\frac{3}{2}y-5\right)-y+4=0
Behelyettesítjük a(z) \frac{3y}{2}-5 értéket x helyére a másik, 5x-y+4=0 egyenletben.
\frac{15}{2}y-25-y+4=0
Összeszorozzuk a következőket: 5 és \frac{3y}{2}-5.
\frac{13}{2}y-25+4=0
Összeadjuk a következőket: \frac{15y}{2} és -y.
\frac{13}{2}y-21=0
Összeadjuk a következőket: -25 és 4.
\frac{13}{2}y=21
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 21.
y=\frac{42}{13}
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{13}{2}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
x=\frac{3}{2}\times \frac{42}{13}-5
A(z) x=\frac{3}{2}y-5 egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: \frac{42}{13}. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
x=\frac{63}{13}-5
Összeszorozzuk a következőket: \frac{3}{2} és \frac{42}{13}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=-\frac{2}{13}
Összeadjuk a következőket: -5 és \frac{63}{13}.
x=-\frac{2}{13},y=\frac{42}{13}
A rendszer megoldva.
2x-3y+10=0,5x-y+4=0
Az egyenleteket kanonikus alakra hozzuk, majd mátrixok használatával megoldjuk az egyenletrendszert.
\left(\begin{matrix}2&-3\\5&-1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-10\\-4\end{matrix}\right)
Felírjuk az egyenleteket mátrixformában.
inverse(\left(\begin{matrix}2&-3\\5&-1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}2&-3\\5&-1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}2&-3\\5&-1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-10\\-4\end{matrix}\right)
Balról megszorozzuk az egyenletet \left(\begin{matrix}2&-3\\5&-1\end{matrix}\right) inverz mátrixával.
\left(\begin{matrix}1&0\\0&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}2&-3\\5&-1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-10\\-4\end{matrix}\right)
Ha összeszorzunk egy mátrixot az inverzével, egységmátrixot kapunk.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}2&-3\\5&-1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}-10\\-4\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk az egyenlőségjel bal oldalán lévő mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\frac{1}{2\left(-1\right)-\left(-3\times 5\right)}&-\frac{-3}{2\left(-1\right)-\left(-3\times 5\right)}\\-\frac{5}{2\left(-1\right)-\left(-3\times 5\right)}&\frac{2}{2\left(-1\right)-\left(-3\times 5\right)}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}-10\\-4\end{matrix}\right)
Az 2\times 2-es mátrix \left(\begin{matrix}a&b\\c&d\end{matrix}\right) inverz mátrixa a \left(\begin{matrix}\frac{d}{ad-bc}&\frac{-b}{ad-bc}\\\frac{-c}{ad-bc}&\frac{a}{ad-bc}\end{matrix}\right), így a mátrixegyenlet felírható mátrixszorzásként.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\frac{1}{13}&\frac{3}{13}\\-\frac{5}{13}&\frac{2}{13}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}-10\\-4\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\frac{1}{13}\left(-10\right)+\frac{3}{13}\left(-4\right)\\-\frac{5}{13}\left(-10\right)+\frac{2}{13}\left(-4\right)\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk a mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\frac{2}{13}\\\frac{42}{13}\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
x=-\frac{2}{13},y=\frac{42}{13}
A mátrixból megkapjuk a(z) x és y elemeket.
2x-3y+10=0,5x-y+4=0
A behelyettesítéses megoldáshoz az egyik változó együtthatóinak meg kell egyezniük mindkét egyenletben, így amikor az egyik egyenletet kivonjuk a másikból, a változó kiesik.
5\times 2x+5\left(-3\right)y+5\times 10=0,2\times 5x+2\left(-1\right)y+2\times 4=0
2x és 5x egyenlővé tételéhez az első egyenlet mindkét oldalán megszorzunk minden tagot a következővel: 5, a második egyenlet mindkét oldalán pedig megszorzunk minden tagot a következővel: 2.
10x-15y+50=0,10x-2y+8=0
Egyszerűsítünk.
10x-10x-15y+2y+50-8=0
10x-2y+8=0 kivonása a következőből: 10x-15y+50=0: az egyenlőségjel mindkét oldalán kivonjuk egymásból az egynemű tagokat.
-15y+2y+50-8=0
Összeadjuk a következőket: 10x és -10x. 10x és -10x kiesik, így egyváltozós egyenletet kapunk, amely megoldható.
-13y+50-8=0
Összeadjuk a következőket: -15y és 2y.
-13y+42=0
Összeadjuk a következőket: 50 és -8.
-13y=-42
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 42.
y=\frac{42}{13}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -13.
5x-\frac{42}{13}+4=0
A(z) 5x-y+4=0 egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: \frac{42}{13}. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
5x+\frac{10}{13}=0
Összeadjuk a következőket: -\frac{42}{13} és 4.
5x=-\frac{10}{13}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{10}{13}.
x=-\frac{2}{13}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x=-\frac{2}{13},y=\frac{42}{13}
A rendszer megoldva.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}