Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

2x^{2}-6x+5\left(x-3\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x-3.
2x^{2}-6x+5x-15=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x-3.
2x^{2}-x-15=0
Összevonjuk a következőket: -6x és 5x. Az eredmény -x.
a+b=-1 ab=2\left(-15\right)=-30
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-30 2,-15 3,-10 5,-6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -30.
1-30=-29 2-15=-13 3-10=-7 5-6=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege -1.
\left(2x^{2}-6x\right)+\left(5x-15\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}-x-15) \left(2x^{2}-6x\right)+\left(5x-15\right) alakban.
2x\left(x-3\right)+5\left(x-3\right)
A 2x a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(x-3\right)\left(2x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=-\frac{5}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a 2x+5=0.
2x^{2}-6x+5\left(x-3\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x-3.
2x^{2}-6x+5x-15=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x-3.
2x^{2}-x-15=0
Összevonjuk a következőket: -6x és 5x. Az eredmény -x.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\times 2\left(-15\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) -15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-8\left(-15\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+120}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -15.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{121}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 120.
x=\frac{-\left(-1\right)±11}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 121.
x=\frac{1±11}{2\times 2}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{1±11}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{12}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±11}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és 11.
x=3
12 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{10}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±11}{4}). ± előjele negatív. 11 kivonása a következőből: 1.
x=-\frac{5}{2}
A törtet (\frac{-10}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=3 x=-\frac{5}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}-6x+5\left(x-3\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x-3.
2x^{2}-6x+5x-15=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x-3.
2x^{2}-x-15=0
Összevonjuk a következőket: -6x és 5x. Az eredmény -x.
2x^{2}-x=15
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 15. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{2x^{2}-x}{2}=\frac{15}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}-\frac{1}{2}x=\frac{15}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{15}{2}+\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{15}{2}+\frac{1}{16}
A(z) -\frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{121}{16}
\frac{15}{2} és \frac{1}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{121}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{121}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{4}=\frac{11}{4} x-\frac{1}{4}=-\frac{11}{4}
Egyszerűsítünk.
x=3 x=-\frac{5}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{4}.