Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{3\sqrt{2}}{2}-2\approx 0,121320344
x=-\frac{3\sqrt{2}}{2}-2\approx -4,121320344
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}+8x=1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x+4.
2x^{2}+8x-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
x=\frac{-8±\sqrt{8^{2}-4\times 2\left(-1\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 8 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-8±\sqrt{64-4\times 2\left(-1\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
x=\frac{-8±\sqrt{64-8\left(-1\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-8±\sqrt{64+8}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -1.
x=\frac{-8±\sqrt{72}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 64 és 8.
x=\frac{-8±6\sqrt{2}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 72.
x=\frac{-8±6\sqrt{2}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{6\sqrt{2}-8}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±6\sqrt{2}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -8 és 6\sqrt{2}.
x=\frac{3\sqrt{2}}{2}-2
-8+6\sqrt{2} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{-6\sqrt{2}-8}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±6\sqrt{2}}{4}). ± előjele negatív. 6\sqrt{2} kivonása a következőből: -8.
x=-\frac{3\sqrt{2}}{2}-2
-8-6\sqrt{2} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{3\sqrt{2}}{2}-2 x=-\frac{3\sqrt{2}}{2}-2
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+8x=1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x+4.
\frac{2x^{2}+8x}{2}=\frac{1}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{8}{2}x=\frac{1}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+4x=\frac{1}{2}
8 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+4x+2^{2}=\frac{1}{2}+2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+4x+4=\frac{1}{2}+4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x^{2}+4x+4=\frac{9}{2}
Összeadjuk a következőket: \frac{1}{2} és 4.
\left(x+2\right)^{2}=\frac{9}{2}
Tényezőkre x^{2}+4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+2\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+2=\frac{3\sqrt{2}}{2} x+2=-\frac{3\sqrt{2}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3\sqrt{2}}{2}-2 x=-\frac{3\sqrt{2}}{2}-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}