Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

2x^{2}-x=\frac{1}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
2x^{2}-x-\frac{1}{2}=\frac{1}{2}-\frac{1}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
2x^{2}-x-\frac{1}{2}=0
Ha kivonjuk a(z) \frac{1}{2} értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\times 2\left(-\frac{1}{2}\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) -\frac{1}{2} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-8\left(-\frac{1}{2}\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+4}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -\frac{1}{2}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{5}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 4.
x=\frac{1±\sqrt{5}}{2\times 2}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{1±\sqrt{5}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{\sqrt{5}+1}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\sqrt{5}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és \sqrt{5}.
x=\frac{1-\sqrt{5}}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\sqrt{5}}{4}). ± előjele negatív. \sqrt{5} kivonása a következőből: 1.
x=\frac{\sqrt{5}+1}{4} x=\frac{1-\sqrt{5}}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}-x=\frac{1}{2}
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2x^{2}-x}{2}=\frac{\frac{1}{2}}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}-\frac{1}{2}x=\frac{\frac{1}{2}}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{1}{2}x=\frac{1}{4}
\frac{1}{2} elosztása a következővel: 2.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{1}{4}+\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{1}{4}+\frac{1}{16}
A(z) -\frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{5}{16}
\frac{1}{4} és \frac{1}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{5}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{5}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{4}=\frac{\sqrt{5}}{4} x-\frac{1}{4}=-\frac{\sqrt{5}}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{5}+1}{4} x=\frac{1-\sqrt{5}}{4}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{4}.