Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{2}=0,5
x=4
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}-9x+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
a+b=-9 ab=2\times 4=8
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx+4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-8 -2,-4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 8.
-1-8=-9 -2-4=-6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-8 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(2x^{2}-8x\right)+\left(-x+4\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}-9x+4) \left(2x^{2}-8x\right)+\left(-x+4\right) alakban.
2x\left(x-4\right)-\left(x-4\right)
A 2x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-4\right)\left(2x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-4 általános kifejezést a zárójelből.
x=4 x=\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-4=0 és a 2x-1=0.
2x^{2}-9x=-4
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
2x^{2}-9x-\left(-4\right)=-4-\left(-4\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
2x^{2}-9x-\left(-4\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -4 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2x^{2}-9x+4=0
-4 kivonása a következőből: 0.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\times 2\times 4}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\times 2\times 4}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-8\times 4}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-32}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 4.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{49}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 81 és -32.
x=\frac{-\left(-9\right)±7}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{9±7}{2\times 2}
-9 ellentettje 9.
x=\frac{9±7}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{16}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±7}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és 7.
x=4
16 elosztása a következővel: 4.
x=\frac{2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±7}{4}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: 9.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=4 x=\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}-9x=-4
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2x^{2}-9x}{2}=-\frac{4}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}-\frac{9}{2}x=-\frac{4}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{9}{2}x=-2
-4 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-\frac{9}{2}x+\left(-\frac{9}{4}\right)^{2}=-2+\left(-\frac{9}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{9}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}=-2+\frac{81}{16}
A(z) -\frac{9}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}=\frac{49}{16}
Összeadjuk a következőket: -2 és \frac{81}{16}.
\left(x-\frac{9}{4}\right)^{2}=\frac{49}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{9}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{9}{4}=\frac{7}{4} x-\frac{9}{4}=-\frac{7}{4}
Egyszerűsítünk.
x=4 x=\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}