Szorzattá alakítás
2\left(x-3\right)\left(x+1\right)
Kiértékelés
2\left(x-3\right)\left(x+1\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\left(x^{2}-2x-3\right)
Kiemeljük a következőt: 2.
a+b=-2 ab=1\left(-3\right)=-3
Vegyük a következőt: x^{2}-2x-3. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-3 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x^{2}-3x\right)+\left(x-3\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-2x-3) \left(x^{2}-3x\right)+\left(x-3\right) alakban.
x\left(x-3\right)+x-3
Emelje ki a(z) x elemet a(z) x^{2}-3x kifejezésből.
\left(x-3\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
2\left(x-3\right)\left(x+1\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
2x^{2}-4x-6=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 2\left(-6\right)}}{2\times 2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 2\left(-6\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-8\left(-6\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+48}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -6.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{64}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 16 és 48.
x=\frac{-\left(-4\right)±8}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{4±8}{2\times 2}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±8}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{12}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±8}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 8.
x=3
12 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{4}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±8}{4}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: 4.
x=-1
-4 elosztása a következővel: 4.
2x^{2}-4x-6=2\left(x-3\right)\left(x-\left(-1\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 3 értéket x_{1} helyére, a(z) -1 értéket pedig x_{2} helyére.
2x^{2}-4x-6=2\left(x-3\right)\left(x+1\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}