Megoldás a(z) x változóra
x=4
x=-4
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}-3-29=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 29.
2x^{2}-32=0
Kivonjuk a(z) 29 értékből a(z) -3 értéket. Az eredmény -32.
x^{2}-16=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
\left(x-4\right)\left(x+4\right)=0
Vegyük a következőt: x^{2}-16. Átírjuk az értéket (x^{2}-16) x^{2}-4^{2} alakban. A négyzetek különbsége a következő szabály használatával bontható tényezőkre: a^{2}-b^{2}=\left(a-b\right)\left(a+b\right).
x=4 x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-4=0 és a x+4=0.
2x^{2}=29+3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
2x^{2}=32
Összeadjuk a következőket: 29 és 3. Az eredmény 32.
x^{2}=\frac{32}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}=16
Elosztjuk a(z) 32 értéket a(z) 2 értékkel. Az eredmény 16.
x=4 x=-4
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
2x^{2}-3-29=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 29.
2x^{2}-32=0
Kivonjuk a(z) 29 értékből a(z) -3 értéket. Az eredmény -32.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\times 2\left(-32\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -32 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\times 2\left(-32\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{-8\left(-32\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{0±\sqrt{256}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -32.
x=\frac{0±16}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 256.
x=\frac{0±16}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=4
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±16}{4}). ± előjele pozitív. 16 elosztása a következővel: 4.
x=-4
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±16}{4}). ± előjele negatív. -16 elosztása a következővel: 4.
x=4 x=-4
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}