Megoldás a(z) x változóra
x=7
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-14x+49=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=-14 ab=1\times 49=49
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+49 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-49 -7,-7
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 49.
-1-49=-50 -7-7=-14
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-7 b=-7
A megoldás az a pár, amelynek összege -14.
\left(x^{2}-7x\right)+\left(-7x+49\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-14x+49) \left(x^{2}-7x\right)+\left(-7x+49\right) alakban.
x\left(x-7\right)-7\left(x-7\right)
A x a második csoportban lévő első és -7 faktort.
\left(x-7\right)\left(x-7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-7 általános kifejezést a zárójelből.
\left(x-7\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=7
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: x-7=0.
2x^{2}-28x+98=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{\left(-28\right)^{2}-4\times 2\times 98}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -28 értéket b-be és a(z) 98 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{784-4\times 2\times 98}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -28.
x=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{784-8\times 98}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{784-784}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 98.
x=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{0}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 784 és -784.
x=-\frac{-28}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=\frac{28}{2\times 2}
-28 ellentettje 28.
x=\frac{28}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=7
28 elosztása a következővel: 4.
2x^{2}-28x+98=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}-28x+98-98=-98
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 98.
2x^{2}-28x=-98
Ha kivonjuk a(z) 98 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{2x^{2}-28x}{2}=-\frac{98}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\left(-\frac{28}{2}\right)x=-\frac{98}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-14x=-\frac{98}{2}
-28 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-14x=-49
-98 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-14x+\left(-7\right)^{2}=-49+\left(-7\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -14 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -7. Ezután hozzáadjuk -7 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-14x+49=-49+49
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
x^{2}-14x+49=0
Összeadjuk a következőket: -49 és 49.
\left(x-7\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}-14x+49. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-7\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-7=0 x-7=0
Egyszerűsítünk.
x=7 x=7
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 7.
x=7
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}