Ugrás a tartalomra
Szorzattá alakítás
Tick mark Image
Kiértékelés
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

2\left(x^{2}-x-6\right)
Kiemeljük a következőt: 2.
a+b=-1 ab=1\left(-6\right)=-6
Vegyük a következőt: x^{2}-x-6. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-6 2,-3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
1-6=-5 2-3=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege -1.
\left(x^{2}-3x\right)+\left(2x-6\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-x-6) \left(x^{2}-3x\right)+\left(2x-6\right) alakban.
x\left(x-3\right)+2\left(x-3\right)
A x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(x-3\right)\left(x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
2\left(x-3\right)\left(x+2\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
2x^{2}-2x-12=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\times 2\left(-12\right)}}{2\times 2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\times 2\left(-12\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-8\left(-12\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+96}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -12.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{100}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 96.
x=\frac{-\left(-2\right)±10}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
x=\frac{2±10}{2\times 2}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±10}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{12}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±10}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 10.
x=3
12 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{8}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±10}{4}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: 2.
x=-2
-8 elosztása a következővel: 4.
2x^{2}-2x-12=2\left(x-3\right)\left(x-\left(-2\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 3 értéket x_{1} helyére, a(z) -2 értéket pedig x_{2} helyére.
2x^{2}-2x-12=2\left(x-3\right)\left(x+2\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.