Megoldás a(z) x változóra
x=2
x=7
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}-18x+28=0
Kivonjuk a(z) 53 értékből a(z) 81 értéket. Az eredmény 28.
x^{2}-9x+14=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=-9 ab=1\times 14=14
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+14 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-14 -2,-7
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 14.
-1-14=-15 -2-7=-9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-7 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(x^{2}-7x\right)+\left(-2x+14\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-9x+14) \left(x^{2}-7x\right)+\left(-2x+14\right) alakban.
x\left(x-7\right)-2\left(x-7\right)
A x a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(x-7\right)\left(x-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-7 általános kifejezést a zárójelből.
x=7 x=2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-7=0 és a x-2=0.
2x^{2}-18x+28=0
Kivonjuk a(z) 53 értékből a(z) 81 értéket. Az eredmény 28.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{\left(-18\right)^{2}-4\times 2\times 28}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -18 értéket b-be és a(z) 28 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-4\times 2\times 28}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -18.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-8\times 28}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-224}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 28.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{100}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 324 és -224.
x=\frac{-\left(-18\right)±10}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
x=\frac{18±10}{2\times 2}
-18 ellentettje 18.
x=\frac{18±10}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{28}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±10}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 18 és 10.
x=7
28 elosztása a következővel: 4.
x=\frac{8}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±10}{4}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: 18.
x=2
8 elosztása a következővel: 4.
x=7 x=2
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}-18x+28=0
Kivonjuk a(z) 53 értékből a(z) 81 értéket. Az eredmény 28.
2x^{2}-18x=-28
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 28. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{2x^{2}-18x}{2}=-\frac{28}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\left(-\frac{18}{2}\right)x=-\frac{28}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-9x=-\frac{28}{2}
-18 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-9x=-14
-28 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-9x+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}=-14+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-9x+\frac{81}{4}=-14+\frac{81}{4}
A(z) -\frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-9x+\frac{81}{4}=\frac{25}{4}
Összeadjuk a következőket: -14 és \frac{81}{4}.
\left(x-\frac{9}{2}\right)^{2}=\frac{25}{4}
Tényezőkre x^{2}-9x+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{9}{2}=\frac{5}{2} x-\frac{9}{2}=-\frac{5}{2}
Egyszerűsítünk.
x=7 x=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}