Szorzattá alakítás
\left(x-4\right)\left(2x-5\right)
Kiértékelés
\left(x-4\right)\left(2x-5\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-13 ab=2\times 20=40
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx+20 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-40 -2,-20 -4,-10 -5,-8
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 40.
-1-40=-41 -2-20=-22 -4-10=-14 -5-8=-13
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-8 b=-5
A megoldás az a pár, amelynek összege -13.
\left(2x^{2}-8x\right)+\left(-5x+20\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}-13x+20) \left(2x^{2}-8x\right)+\left(-5x+20\right) alakban.
2x\left(x-4\right)-5\left(x-4\right)
A 2x a második csoportban lévő első és -5 faktort.
\left(x-4\right)\left(2x-5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-4 általános kifejezést a zárójelből.
2x^{2}-13x+20=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{\left(-13\right)^{2}-4\times 2\times 20}}{2\times 2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-4\times 2\times 20}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -13.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-8\times 20}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-160}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 20.
x=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{9}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 169 és -160.
x=\frac{-\left(-13\right)±3}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
x=\frac{13±3}{2\times 2}
-13 ellentettje 13.
x=\frac{13±3}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{16}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{13±3}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 13 és 3.
x=4
16 elosztása a következővel: 4.
x=\frac{10}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{13±3}{4}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: 13.
x=\frac{5}{2}
A törtet (\frac{10}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
2x^{2}-13x+20=2\left(x-4\right)\left(x-\frac{5}{2}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 4 értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{5}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
2x^{2}-13x+20=2\left(x-4\right)\times \frac{2x-5}{2}
\frac{5}{2} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
2x^{2}-13x+20=\left(x-4\right)\left(2x-5\right)
A legnagyobb közös osztó (2) kiejtése itt: 2 és 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}