Megoldás a(z) x változóra
x=3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-6x+9=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=-6 ab=1\times 9=9
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+9 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-9 -3,-3
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 9.
-1-9=-10 -3-3=-6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege -6.
\left(x^{2}-3x\right)+\left(-3x+9\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-6x+9) \left(x^{2}-3x\right)+\left(-3x+9\right) alakban.
x\left(x-3\right)-3\left(x-3\right)
A x a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(x-3\right)\left(x-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
\left(x-3\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=3
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: x-3=0.
2x^{2}-12x+18=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\times 2\times 18}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -12 értéket b-be és a(z) 18 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\times 2\times 18}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-8\times 18}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-144}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 18.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{0}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 144 és -144.
x=-\frac{-12}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=\frac{12}{2\times 2}
-12 ellentettje 12.
x=\frac{12}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=3
12 elosztása a következővel: 4.
2x^{2}-12x+18=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}-12x+18-18=-18
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 18.
2x^{2}-12x=-18
Ha kivonjuk a(z) 18 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{2x^{2}-12x}{2}=-\frac{18}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\left(-\frac{12}{2}\right)x=-\frac{18}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-6x=-\frac{18}{2}
-12 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-6x=-9
-18 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=-9+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=-9+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=0
Összeadjuk a következőket: -9 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=0 x-3=0
Egyszerűsítünk.
x=3 x=3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
x=3
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}