Megoldás a(z) x változóra
x=-1
x=10
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}-18x=20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 18x.
2x^{2}-18x-20=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 20.
x^{2}-9x-10=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=-9 ab=1\left(-10\right)=-10
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-10 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-10 2,-5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -10.
1-10=-9 2-5=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-10 b=1
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(x^{2}-10x\right)+\left(x-10\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-9x-10) \left(x^{2}-10x\right)+\left(x-10\right) alakban.
x\left(x-10\right)+x-10
Emelje ki a(z) x elemet a(z) x^{2}-10x kifejezésből.
\left(x-10\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-10 általános kifejezést a zárójelből.
x=10 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-10=0 és a x+1=0.
2x^{2}-18x=20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 18x.
2x^{2}-18x-20=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 20.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{\left(-18\right)^{2}-4\times 2\left(-20\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -18 értéket b-be és a(z) -20 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-4\times 2\left(-20\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -18.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-8\left(-20\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324+160}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -20.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{484}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 324 és 160.
x=\frac{-\left(-18\right)±22}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 484.
x=\frac{18±22}{2\times 2}
-18 ellentettje 18.
x=\frac{18±22}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{40}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±22}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 18 és 22.
x=10
40 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{4}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±22}{4}). ± előjele negatív. 22 kivonása a következőből: 18.
x=-1
-4 elosztása a következővel: 4.
x=10 x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}-18x=20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 18x.
\frac{2x^{2}-18x}{2}=\frac{20}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\left(-\frac{18}{2}\right)x=\frac{20}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-9x=\frac{20}{2}
-18 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-9x=10
20 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-9x+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}=10+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-9x+\frac{81}{4}=10+\frac{81}{4}
A(z) -\frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-9x+\frac{81}{4}=\frac{121}{4}
Összeadjuk a következőket: 10 és \frac{81}{4}.
\left(x-\frac{9}{2}\right)^{2}=\frac{121}{4}
Tényezőkre x^{2}-9x+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{121}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{9}{2}=\frac{11}{2} x-\frac{9}{2}=-\frac{11}{2}
Egyszerűsítünk.
x=10 x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}