Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

a+b=1 ab=2\left(-3\right)=-6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,6 -2,3
Mivel a ab negatív, a és b ellentétes jelei vannak. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám értéke nagyobb, mint a negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
-1+6=5 -2+3=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(2x^{2}-2x\right)+\left(3x-3\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}+x-3) \left(2x^{2}-2x\right)+\left(3x-3\right) alakban.
2x\left(x-1\right)+3\left(x-1\right)
Kiemeljük a(z) 2x tényezőt az első, a(z) 3 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(x-1\right)\left(2x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-\frac{3}{2}
Az egyenlet megoldásainak megoldásához x-1=0 és 2x+3=0.
2x^{2}+x-3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 2\left(-3\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 2\left(-3\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1-8\left(-3\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-1±\sqrt{1+24}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -3.
x=\frac{-1±\sqrt{25}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 24.
x=\frac{-1±5}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
x=\frac{-1±5}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{4}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±5}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 5.
x=1
4 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{6}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±5}{4}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: -1.
x=-\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-6}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=1 x=-\frac{3}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+x-3=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}+x-3-\left(-3\right)=-\left(-3\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
2x^{2}+x=-\left(-3\right)
Ha kivonjuk a(z) -3 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2x^{2}+x=3
-3 kivonása a következőből: 0.
\frac{2x^{2}+x}{2}=\frac{3}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{1}{2}x=\frac{3}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{3}{2}+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{3}{2}+\frac{1}{16}
A(z) \frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{25}{16}
\frac{3}{2} és \frac{1}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{25}{16}
A(z) x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{4}=\frac{5}{4} x+\frac{1}{4}=-\frac{5}{4}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-\frac{3}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{4}.