Megoldás a(z) x változóra
x=-16
x=12
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+4x-192=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=4 ab=1\left(-192\right)=-192
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-192 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,192 -2,96 -3,64 -4,48 -6,32 -8,24 -12,16
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -192.
-1+192=191 -2+96=94 -3+64=61 -4+48=44 -6+32=26 -8+24=16 -12+16=4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-12 b=16
A megoldás az a pár, amelynek összege 4.
\left(x^{2}-12x\right)+\left(16x-192\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+4x-192) \left(x^{2}-12x\right)+\left(16x-192\right) alakban.
x\left(x-12\right)+16\left(x-12\right)
A x a második csoportban lévő első és 16 faktort.
\left(x-12\right)\left(x+16\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-12 általános kifejezést a zárójelből.
x=12 x=-16
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-12=0 és a x+16=0.
2x^{2}+8x-384=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-8±\sqrt{8^{2}-4\times 2\left(-384\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 8 értéket b-be és a(z) -384 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-8±\sqrt{64-4\times 2\left(-384\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
x=\frac{-8±\sqrt{64-8\left(-384\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-8±\sqrt{64+3072}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -384.
x=\frac{-8±\sqrt{3136}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 64 és 3072.
x=\frac{-8±56}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3136.
x=\frac{-8±56}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{48}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±56}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -8 és 56.
x=12
48 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{64}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±56}{4}). ± előjele negatív. 56 kivonása a következőből: -8.
x=-16
-64 elosztása a következővel: 4.
x=12 x=-16
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+8x-384=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}+8x-384-\left(-384\right)=-\left(-384\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 384.
2x^{2}+8x=-\left(-384\right)
Ha kivonjuk a(z) -384 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2x^{2}+8x=384
-384 kivonása a következőből: 0.
\frac{2x^{2}+8x}{2}=\frac{384}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{8}{2}x=\frac{384}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+4x=\frac{384}{2}
8 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+4x=192
384 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+4x+2^{2}=192+2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+4x+4=192+4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x^{2}+4x+4=196
Összeadjuk a következőket: 192 és 4.
\left(x+2\right)^{2}=196
Tényezőkre x^{2}+4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+2\right)^{2}}=\sqrt{196}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+2=14 x+2=-14
Egyszerűsítünk.
x=12 x=-16
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}