Szorzattá alakítás
\left(2x-5\right)\left(x+6\right)
Kiértékelés
\left(2x-5\right)\left(x+6\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=7 ab=2\left(-30\right)=-60
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-30 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,60 -2,30 -3,20 -4,15 -5,12 -6,10
Mivel a ab negatív, a és b ellentétes jelei vannak. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám értéke nagyobb, mint a negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -60.
-1+60=59 -2+30=28 -3+20=17 -4+15=11 -5+12=7 -6+10=4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=12
A megoldás az a pár, amelynek összege 7.
\left(2x^{2}-5x\right)+\left(12x-30\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}+7x-30) \left(2x^{2}-5x\right)+\left(12x-30\right) alakban.
x\left(2x-5\right)+6\left(2x-5\right)
Kiemeljük a(z) x tényezőt az első, a(z) 6 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(2x-5\right)\left(x+6\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-5 általános kifejezést a zárójelből.
2x^{2}+7x-30=0
Egy másodfokú polinom az ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right) átalakítással bontható tényezőkre, ahol x_{1} és x_{2} a másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása.
x=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\times 2\left(-30\right)}}{2\times 2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-7±\sqrt{49-4\times 2\left(-30\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
x=\frac{-7±\sqrt{49-8\left(-30\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-7±\sqrt{49+240}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -30.
x=\frac{-7±\sqrt{289}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 49 és 240.
x=\frac{-7±17}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 289.
x=\frac{-7±17}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{10}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±17}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és 17.
x=\frac{5}{2}
A törtet (\frac{10}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{24}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±17}{4}). ± előjele negatív. 17 kivonása a következőből: -7.
x=-6
-24 elosztása a következővel: 4.
2x^{2}+7x-30=2\left(x-\frac{5}{2}\right)\left(x-\left(-6\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{5}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) -6 értéket pedig x_{2} helyére.
2x^{2}+7x-30=2\left(x-\frac{5}{2}\right)\left(x+6\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
2x^{2}+7x-30=2\times \frac{2x-5}{2}\left(x+6\right)
\frac{5}{2} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
2x^{2}+7x-30=\left(2x-5\right)\left(x+6\right)
A legnagyobb közös osztó (2) kiejtése itt: 2 és 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}