Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\sqrt{151}-11\approx 1,288205727
x=-\left(\sqrt{151}+11\right)\approx -23,288205727
Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{151}-11\approx 1,288205727
x=-\sqrt{151}-11\approx -23,288205727
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}+44x-60=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-44±\sqrt{44^{2}-4\times 2\left(-60\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 44 értéket b-be és a(z) -60 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-44±\sqrt{1936-4\times 2\left(-60\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 44.
x=\frac{-44±\sqrt{1936-8\left(-60\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-44±\sqrt{1936+480}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -60.
x=\frac{-44±\sqrt{2416}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1936 és 480.
x=\frac{-44±4\sqrt{151}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2416.
x=\frac{-44±4\sqrt{151}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{4\sqrt{151}-44}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-44±4\sqrt{151}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -44 és 4\sqrt{151}.
x=\sqrt{151}-11
-44+4\sqrt{151} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{-4\sqrt{151}-44}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-44±4\sqrt{151}}{4}). ± előjele negatív. 4\sqrt{151} kivonása a következőből: -44.
x=-\sqrt{151}-11
-44-4\sqrt{151} elosztása a következővel: 4.
x=\sqrt{151}-11 x=-\sqrt{151}-11
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+44x-60=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}+44x-60-\left(-60\right)=-\left(-60\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 60.
2x^{2}+44x=-\left(-60\right)
Ha kivonjuk a(z) -60 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2x^{2}+44x=60
-60 kivonása a következőből: 0.
\frac{2x^{2}+44x}{2}=\frac{60}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{44}{2}x=\frac{60}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+22x=\frac{60}{2}
44 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+22x=30
60 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+22x+11^{2}=30+11^{2}
Elosztjuk a(z) 22 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 11. Ezután hozzáadjuk 11 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+22x+121=30+121
Négyzetre emeljük a következőt: 11.
x^{2}+22x+121=151
Összeadjuk a következőket: 30 és 121.
\left(x+11\right)^{2}=151
Tényezőkre x^{2}+22x+121. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+11\right)^{2}}=\sqrt{151}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+11=\sqrt{151} x+11=-\sqrt{151}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{151}-11 x=-\sqrt{151}-11
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 11.
2x^{2}+44x-60=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-44±\sqrt{44^{2}-4\times 2\left(-60\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 44 értéket b-be és a(z) -60 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-44±\sqrt{1936-4\times 2\left(-60\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 44.
x=\frac{-44±\sqrt{1936-8\left(-60\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-44±\sqrt{1936+480}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -60.
x=\frac{-44±\sqrt{2416}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1936 és 480.
x=\frac{-44±4\sqrt{151}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2416.
x=\frac{-44±4\sqrt{151}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{4\sqrt{151}-44}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-44±4\sqrt{151}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -44 és 4\sqrt{151}.
x=\sqrt{151}-11
-44+4\sqrt{151} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{-4\sqrt{151}-44}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-44±4\sqrt{151}}{4}). ± előjele negatív. 4\sqrt{151} kivonása a következőből: -44.
x=-\sqrt{151}-11
-44-4\sqrt{151} elosztása a következővel: 4.
x=\sqrt{151}-11 x=-\sqrt{151}-11
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+44x-60=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}+44x-60-\left(-60\right)=-\left(-60\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 60.
2x^{2}+44x=-\left(-60\right)
Ha kivonjuk a(z) -60 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2x^{2}+44x=60
-60 kivonása a következőből: 0.
\frac{2x^{2}+44x}{2}=\frac{60}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{44}{2}x=\frac{60}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+22x=\frac{60}{2}
44 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+22x=30
60 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+22x+11^{2}=30+11^{2}
Elosztjuk a(z) 22 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 11. Ezután hozzáadjuk 11 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+22x+121=30+121
Négyzetre emeljük a következőt: 11.
x^{2}+22x+121=151
Összeadjuk a következőket: 30 és 121.
\left(x+11\right)^{2}=151
Tényezőkre x^{2}+22x+121. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+11\right)^{2}}=\sqrt{151}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+11=\sqrt{151} x+11=-\sqrt{151}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{151}-11 x=-\sqrt{151}-11
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 11.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}