Megoldás a(z) x változóra
x=-9
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}+2x-5-x^{2}=-6x+4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x^{2}+2x-5=-6x+4
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -x^{2}. Az eredmény x^{2}.
x^{2}+2x-5+6x=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6x.
x^{2}+8x-5=4
Összevonjuk a következőket: 2x és 6x. Az eredmény 8x.
x^{2}+8x-5-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
x^{2}+8x-9=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) -5 értéket. Az eredmény -9.
a+b=8 ab=-9
Az egyenlet megoldásához x^{2}+8x-9 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,9 -3,3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -9.
-1+9=8 -3+3=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-1 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 8.
\left(x-1\right)\left(x+9\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=1 x=-9
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a x+9=0.
2x^{2}+2x-5-x^{2}=-6x+4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x^{2}+2x-5=-6x+4
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -x^{2}. Az eredmény x^{2}.
x^{2}+2x-5+6x=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6x.
x^{2}+8x-5=4
Összevonjuk a következőket: 2x és 6x. Az eredmény 8x.
x^{2}+8x-5-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
x^{2}+8x-9=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) -5 értéket. Az eredmény -9.
a+b=8 ab=1\left(-9\right)=-9
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-9 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,9 -3,3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -9.
-1+9=8 -3+3=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-1 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 8.
\left(x^{2}-x\right)+\left(9x-9\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+8x-9) \left(x^{2}-x\right)+\left(9x-9\right) alakban.
x\left(x-1\right)+9\left(x-1\right)
A x a második csoportban lévő első és 9 faktort.
\left(x-1\right)\left(x+9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-9
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a x+9=0.
2x^{2}+2x-5-x^{2}=-6x+4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x^{2}+2x-5=-6x+4
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -x^{2}. Az eredmény x^{2}.
x^{2}+2x-5+6x=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6x.
x^{2}+8x-5=4
Összevonjuk a következőket: 2x és 6x. Az eredmény 8x.
x^{2}+8x-5-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
x^{2}+8x-9=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) -5 értéket. Az eredmény -9.
x=\frac{-8±\sqrt{8^{2}-4\left(-9\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 8 értéket b-be és a(z) -9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-8±\sqrt{64-4\left(-9\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
x=\frac{-8±\sqrt{64+36}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -9.
x=\frac{-8±\sqrt{100}}{2}
Összeadjuk a következőket: 64 és 36.
x=\frac{-8±10}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
x=\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±10}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -8 és 10.
x=1
2 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{18}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±10}{2}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: -8.
x=-9
-18 elosztása a következővel: 2.
x=1 x=-9
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+2x-5-x^{2}=-6x+4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x^{2}+2x-5=-6x+4
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -x^{2}. Az eredmény x^{2}.
x^{2}+2x-5+6x=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6x.
x^{2}+8x-5=4
Összevonjuk a következőket: 2x és 6x. Az eredmény 8x.
x^{2}+8x=4+5
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5.
x^{2}+8x=9
Összeadjuk a következőket: 4 és 5. Az eredmény 9.
x^{2}+8x+4^{2}=9+4^{2}
Elosztjuk a(z) 8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 4. Ezután hozzáadjuk 4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+8x+16=9+16
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x^{2}+8x+16=25
Összeadjuk a következőket: 9 és 16.
\left(x+4\right)^{2}=25
Tényezőkre x^{2}+8x+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+4\right)^{2}}=\sqrt{25}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+4=5 x+4=-5
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}