Megoldás a(z) x változóra
x=-4
x=3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+x-12=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=1 ab=1\left(-12\right)=-12
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-12 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,12 -2,6 -3,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
-1+12=11 -2+6=4 -3+4=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(x^{2}-3x\right)+\left(4x-12\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+x-12) \left(x^{2}-3x\right)+\left(4x-12\right) alakban.
x\left(x-3\right)+4\left(x-3\right)
A x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(x-3\right)\left(x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a x+4=0.
2x^{2}+2x-24=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times 2\left(-24\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -24 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\times 2\left(-24\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4-8\left(-24\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4+192}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -24.
x=\frac{-2±\sqrt{196}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 192.
x=\frac{-2±14}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
x=\frac{-2±14}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{12}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±14}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 14.
x=3
12 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{16}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±14}{4}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: -2.
x=-4
-16 elosztása a következővel: 4.
x=3 x=-4
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+2x-24=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}+2x-24-\left(-24\right)=-\left(-24\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 24.
2x^{2}+2x=-\left(-24\right)
Ha kivonjuk a(z) -24 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2x^{2}+2x=24
-24 kivonása a következőből: 0.
\frac{2x^{2}+2x}{2}=\frac{24}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{2}{2}x=\frac{24}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+x=\frac{24}{2}
2 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+x=12
24 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+x+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=12+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=12+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{49}{4}
Összeadjuk a következőket: 12 és \frac{1}{4}.
\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{49}{4}
Tényezőkre x^{2}+x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{2}=\frac{7}{2} x+\frac{1}{2}=-\frac{7}{2}
Egyszerűsítünk.
x=3 x=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}