Szorzattá alakítás
2\left(x+2\right)\left(x+6\right)
Kiértékelés
2\left(x+2\right)\left(x+6\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\left(x^{2}+8x+12\right)
Kiemeljük a következőt: 2.
a+b=8 ab=1\times 12=12
Vegyük a következőt: x^{2}+8x+12. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+12 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,12 2,6 3,4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 12.
1+12=13 2+6=8 3+4=7
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 8.
\left(x^{2}+2x\right)+\left(6x+12\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+8x+12) \left(x^{2}+2x\right)+\left(6x+12\right) alakban.
x\left(x+2\right)+6\left(x+2\right)
A x a második csoportban lévő első és 6 faktort.
\left(x+2\right)\left(x+6\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+2 általános kifejezést a zárójelből.
2\left(x+2\right)\left(x+6\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
2x^{2}+16x+24=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-16±\sqrt{16^{2}-4\times 2\times 24}}{2\times 2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-16±\sqrt{256-4\times 2\times 24}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 16.
x=\frac{-16±\sqrt{256-8\times 24}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-16±\sqrt{256-192}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 24.
x=\frac{-16±\sqrt{64}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 256 és -192.
x=\frac{-16±8}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{-16±8}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=-\frac{8}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-16±8}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -16 és 8.
x=-2
-8 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{24}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-16±8}{4}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: -16.
x=-6
-24 elosztása a következővel: 4.
2x^{2}+16x+24=2\left(x-\left(-2\right)\right)\left(x-\left(-6\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -2 értéket x_{1} helyére, a(z) -6 értéket pedig x_{2} helyére.
2x^{2}+16x+24=2\left(x+2\right)\left(x+6\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}