Megoldás a(z) x változóra
x=-1
x=\frac{1}{2}=0,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}+11x+9-10x=10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10x.
2x^{2}+x+9=10
Összevonjuk a következőket: 11x és -10x. Az eredmény x.
2x^{2}+x+9-10=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10.
2x^{2}+x-1=0
Kivonjuk a(z) 10 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény -1.
a+b=1 ab=2\left(-1\right)=-2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=2
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(2x^{2}-x\right)+\left(2x-1\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}+x-1) \left(2x^{2}-x\right)+\left(2x-1\right) alakban.
x\left(2x-1\right)+2x-1
Emelje ki a(z) x elemet a(z) 2x^{2}-x kifejezésből.
\left(2x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{2} x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x-1=0 és a x+1=0.
2x^{2}+11x+9-10x=10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10x.
2x^{2}+x+9=10
Összevonjuk a következőket: 11x és -10x. Az eredmény x.
2x^{2}+x+9-10=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10.
2x^{2}+x-1=0
Kivonjuk a(z) 10 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény -1.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 2\left(-1\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 2\left(-1\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1-8\left(-1\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-1±\sqrt{1+8}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -1.
x=\frac{-1±\sqrt{9}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 8.
x=\frac{-1±3}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
x=\frac{-1±3}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±3}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 3.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{4}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±3}{4}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: -1.
x=-1
-4 elosztása a következővel: 4.
x=\frac{1}{2} x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+11x+9-10x=10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10x.
2x^{2}+x+9=10
Összevonjuk a következőket: 11x és -10x. Az eredmény x.
2x^{2}+x=10-9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
2x^{2}+x=1
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) 10 értéket. Az eredmény 1.
\frac{2x^{2}+x}{2}=\frac{1}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{1}{2}x=\frac{1}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{1}{2}+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{1}{2}+\frac{1}{16}
A(z) \frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{9}{16}
\frac{1}{2} és \frac{1}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{9}{16}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{4}=\frac{3}{4} x+\frac{1}{4}=-\frac{3}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{2} x=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}