Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{-3+7\sqrt{167}i}{32}\approx -0,09375+2,826872996i
x=\frac{-7\sqrt{167}i-3}{32}\approx -0,09375-2,826872996i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x^{2}+\frac{3}{8}x+16=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\frac{3}{8}±\sqrt{\left(\frac{3}{8}\right)^{2}-4\times 2\times 16}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) \frac{3}{8} értéket b-be és a(z) 16 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\frac{3}{8}±\sqrt{\frac{9}{64}-4\times 2\times 16}}{2\times 2}
A(z) \frac{3}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\frac{3}{8}±\sqrt{\frac{9}{64}-8\times 16}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\frac{3}{8}±\sqrt{\frac{9}{64}-128}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 16.
x=\frac{-\frac{3}{8}±\sqrt{-\frac{8183}{64}}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: \frac{9}{64} és -128.
x=\frac{-\frac{3}{8}±\frac{7\sqrt{167}i}{8}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -\frac{8183}{64}.
x=\frac{-\frac{3}{8}±\frac{7\sqrt{167}i}{8}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{-3+7\sqrt{167}i}{4\times 8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{3}{8}±\frac{7\sqrt{167}i}{8}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -\frac{3}{8} és \frac{7i\sqrt{167}}{8}.
x=\frac{-3+7\sqrt{167}i}{32}
\frac{-3+7i\sqrt{167}}{8} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{-7\sqrt{167}i-3}{4\times 8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{3}{8}±\frac{7\sqrt{167}i}{8}}{4}). ± előjele negatív. \frac{7i\sqrt{167}}{8} kivonása a következőből: -\frac{3}{8}.
x=\frac{-7\sqrt{167}i-3}{32}
\frac{-3-7i\sqrt{167}}{8} elosztása a következővel: 4.
x=\frac{-3+7\sqrt{167}i}{32} x=\frac{-7\sqrt{167}i-3}{32}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+\frac{3}{8}x+16=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}+\frac{3}{8}x+16-16=-16
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 16.
2x^{2}+\frac{3}{8}x=-16
Ha kivonjuk a(z) 16 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{2x^{2}+\frac{3}{8}x}{2}=-\frac{16}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{\frac{3}{8}}{2}x=-\frac{16}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{3}{16}x=-\frac{16}{2}
\frac{3}{8} elosztása a következővel: 2.
x^{2}+\frac{3}{16}x=-8
-16 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+\frac{3}{16}x+\left(\frac{3}{32}\right)^{2}=-8+\left(\frac{3}{32}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{3}{16} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{32}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{32} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{3}{16}x+\frac{9}{1024}=-8+\frac{9}{1024}
A(z) \frac{3}{32} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{3}{16}x+\frac{9}{1024}=-\frac{8183}{1024}
Összeadjuk a következőket: -8 és \frac{9}{1024}.
\left(x+\frac{3}{32}\right)^{2}=-\frac{8183}{1024}
Tényezőkre x^{2}+\frac{3}{16}x+\frac{9}{1024}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{32}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{8183}{1024}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{32}=\frac{7\sqrt{167}i}{32} x+\frac{3}{32}=-\frac{7\sqrt{167}i}{32}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{-3+7\sqrt{167}i}{32} x=\frac{-7\sqrt{167}i-3}{32}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{32}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}