Megoldás a(z) x, y változóra
x=-1
y=3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x+y=1,x-y=-4
Egy két egyenletből álló egyenletrendszer helyettesítéssel történő megoldásához először kifejezzük az egyik egyenletből az egyik változót. Ezután az eredményt behelyettesítjük ezen változó helyére a másik egyenletben.
2x+y=1
Az egyik egyenletből kifejezzük a(z) x változót úgy, hogy a(z) x változót elkülönítjük az egyenlőségjel bal oldalára.
2x=-y+1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: y.
x=\frac{1}{2}\left(-y+1\right)
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x=-\frac{1}{2}y+\frac{1}{2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és -y+1.
-\frac{1}{2}y+\frac{1}{2}-y=-4
Behelyettesítjük a(z) \frac{-y+1}{2} értéket x helyére a másik, x-y=-4 egyenletben.
-\frac{3}{2}y+\frac{1}{2}=-4
Összeadjuk a következőket: -\frac{y}{2} és -y.
-\frac{3}{2}y=-\frac{9}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
y=3
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: -\frac{3}{2}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
x=-\frac{1}{2}\times 3+\frac{1}{2}
A(z) x=-\frac{1}{2}y+\frac{1}{2} egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: 3. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
x=\frac{-3+1}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{1}{2} és 3.
x=-1
\frac{1}{2} és -\frac{3}{2} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=-1,y=3
A rendszer megoldva.
2x+y=1,x-y=-4
Az egyenleteket kanonikus alakra hozzuk, majd mátrixok használatával megoldjuk az egyenletrendszert.
\left(\begin{matrix}2&1\\1&-1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}1\\-4\end{matrix}\right)
Felírjuk az egyenleteket mátrixformában.
inverse(\left(\begin{matrix}2&1\\1&-1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}2&1\\1&-1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}2&1\\1&-1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}1\\-4\end{matrix}\right)
Balról megszorozzuk az egyenletet \left(\begin{matrix}2&1\\1&-1\end{matrix}\right) inverz mátrixával.
\left(\begin{matrix}1&0\\0&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}2&1\\1&-1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}1\\-4\end{matrix}\right)
Ha összeszorzunk egy mátrixot az inverzével, egységmátrixot kapunk.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}2&1\\1&-1\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}1\\-4\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk az egyenlőségjel bal oldalán lévő mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-\frac{1}{2\left(-1\right)-1}&-\frac{1}{2\left(-1\right)-1}\\-\frac{1}{2\left(-1\right)-1}&\frac{2}{2\left(-1\right)-1}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}1\\-4\end{matrix}\right)
Az 2\times 2-es mátrix \left(\begin{matrix}a&b\\c&d\end{matrix}\right) inverz mátrixa a \left(\begin{matrix}\frac{d}{ad-bc}&\frac{-b}{ad-bc}\\\frac{-c}{ad-bc}&\frac{a}{ad-bc}\end{matrix}\right), így a mátrixegyenlet felírható mátrixszorzásként.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{1}{3}&\frac{1}{3}\\\frac{1}{3}&-\frac{2}{3}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}1\\-4\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{1}{3}+\frac{1}{3}\left(-4\right)\\\frac{1}{3}-\frac{2}{3}\left(-4\right)\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk a mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}-1\\3\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
x=-1,y=3
A mátrixból megkapjuk a(z) x és y elemeket.
2x+y=1,x-y=-4
A behelyettesítéses megoldáshoz az egyik változó együtthatóinak meg kell egyezniük mindkét egyenletben, így amikor az egyik egyenletet kivonjuk a másikból, a változó kiesik.
2x+y=1,2x+2\left(-1\right)y=2\left(-4\right)
2x és x egyenlővé tételéhez az első egyenlet mindkét oldalán megszorzunk minden tagot a következővel: 1, a második egyenlet mindkét oldalán pedig megszorzunk minden tagot a következővel: 2.
2x+y=1,2x-2y=-8
Egyszerűsítünk.
2x-2x+y+2y=1+8
2x-2y=-8 kivonása a következőből: 2x+y=1: az egyenlőségjel mindkét oldalán kivonjuk egymásból az egynemű tagokat.
y+2y=1+8
Összeadjuk a következőket: 2x és -2x. 2x és -2x kiesik, így egyváltozós egyenletet kapunk, amely megoldható.
3y=1+8
Összeadjuk a következőket: y és 2y.
3y=9
Összeadjuk a következőket: 1 és 8.
y=3
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x-3=-4
A(z) x-y=-4 egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: 3. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
x=-1,y=3
A rendszer megoldva.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}