Megoldás a(z) w változóra
w=-\frac{1}{2}=-0,5
w=6
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2w^{2}-11w-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
a+b=-11 ab=2\left(-6\right)=-12
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2w^{2}+aw+bw-6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-12 2,-6 3,-4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
1-12=-11 2-6=-4 3-4=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-12 b=1
A megoldás az a pár, amelynek összege -11.
\left(2w^{2}-12w\right)+\left(w-6\right)
Átírjuk az értéket (2w^{2}-11w-6) \left(2w^{2}-12w\right)+\left(w-6\right) alakban.
2w\left(w-6\right)+w-6
Emelje ki a(z) 2w elemet a(z) 2w^{2}-12w kifejezésből.
\left(w-6\right)\left(2w+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) w-6 általános kifejezést a zárójelből.
w=6 w=-\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a w-6=0 és a 2w+1=0.
2w^{2}-11w=6
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
2w^{2}-11w-6=6-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 6.
2w^{2}-11w-6=0
Ha kivonjuk a(z) 6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
w=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{\left(-11\right)^{2}-4\times 2\left(-6\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -11 értéket b-be és a(z) -6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
w=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-4\times 2\left(-6\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -11.
w=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-8\left(-6\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
w=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121+48}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -6.
w=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{169}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 121 és 48.
w=\frac{-\left(-11\right)±13}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 169.
w=\frac{11±13}{2\times 2}
-11 ellentettje 11.
w=\frac{11±13}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
w=\frac{24}{4}
Megoldjuk az egyenletet (w=\frac{11±13}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 11 és 13.
w=6
24 elosztása a következővel: 4.
w=-\frac{2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (w=\frac{11±13}{4}). ± előjele negatív. 13 kivonása a következőből: 11.
w=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
w=6 w=-\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2w^{2}-11w=6
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2w^{2}-11w}{2}=\frac{6}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
w^{2}-\frac{11}{2}w=\frac{6}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
w^{2}-\frac{11}{2}w=3
6 elosztása a következővel: 2.
w^{2}-\frac{11}{2}w+\left(-\frac{11}{4}\right)^{2}=3+\left(-\frac{11}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{11}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{11}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{11}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
w^{2}-\frac{11}{2}w+\frac{121}{16}=3+\frac{121}{16}
A(z) -\frac{11}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
w^{2}-\frac{11}{2}w+\frac{121}{16}=\frac{169}{16}
Összeadjuk a következőket: 3 és \frac{121}{16}.
\left(w-\frac{11}{4}\right)^{2}=\frac{169}{16}
Tényezőkre w^{2}-\frac{11}{2}w+\frac{121}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(w-\frac{11}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
w-\frac{11}{4}=\frac{13}{4} w-\frac{11}{4}=-\frac{13}{4}
Egyszerűsítünk.
w=6 w=-\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{11}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}