Megoldás a(z) t változóra
t = \frac{\sqrt{105} + 7}{4} \approx 4,311737691
t=\frac{7-\sqrt{105}}{4}\approx -0,811737691
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2t^{2}-7t-7=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{\left(-7\right)^{2}-4\times 2\left(-7\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -7 értéket b-be és a(z) -7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-4\times 2\left(-7\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
t=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-8\left(-7\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
t=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49+56}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -7.
t=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{105}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 49 és 56.
t=\frac{7±\sqrt{105}}{2\times 2}
-7 ellentettje 7.
t=\frac{7±\sqrt{105}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
t=\frac{\sqrt{105}+7}{4}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{7±\sqrt{105}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 7 és \sqrt{105}.
t=\frac{7-\sqrt{105}}{4}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{7±\sqrt{105}}{4}). ± előjele negatív. \sqrt{105} kivonása a következőből: 7.
t=\frac{\sqrt{105}+7}{4} t=\frac{7-\sqrt{105}}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
2t^{2}-7t-7=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2t^{2}-7t-7-\left(-7\right)=-\left(-7\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 7.
2t^{2}-7t=-\left(-7\right)
Ha kivonjuk a(z) -7 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2t^{2}-7t=7
-7 kivonása a következőből: 0.
\frac{2t^{2}-7t}{2}=\frac{7}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
t^{2}-\frac{7}{2}t=\frac{7}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
t^{2}-\frac{7}{2}t+\left(-\frac{7}{4}\right)^{2}=\frac{7}{2}+\left(-\frac{7}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{7}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-\frac{7}{2}t+\frac{49}{16}=\frac{7}{2}+\frac{49}{16}
A(z) -\frac{7}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
t^{2}-\frac{7}{2}t+\frac{49}{16}=\frac{105}{16}
\frac{7}{2} és \frac{49}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(t-\frac{7}{4}\right)^{2}=\frac{105}{16}
Tényezőkre t^{2}-\frac{7}{2}t+\frac{49}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-\frac{7}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{105}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-\frac{7}{4}=\frac{\sqrt{105}}{4} t-\frac{7}{4}=-\frac{\sqrt{105}}{4}
Egyszerűsítünk.
t=\frac{\sqrt{105}+7}{4} t=\frac{7-\sqrt{105}}{4}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}