Megoldás a(z) t változóra
t=\sqrt{6}+1\approx 3,449489743
t=1-\sqrt{6}\approx -1,449489743
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2t-\left(-5\right)=t^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: -5.
2t+5=t^{2}
-5 ellentettje 5.
2t+5-t^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: t^{2}.
-t^{2}+2t+5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-1\right)\times 5}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-1\right)\times 5}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
t=\frac{-2±\sqrt{4+4\times 5}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
t=\frac{-2±\sqrt{4+20}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 5.
t=\frac{-2±\sqrt{24}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 20.
t=\frac{-2±2\sqrt{6}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 24.
t=\frac{-2±2\sqrt{6}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
t=\frac{2\sqrt{6}-2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-2±2\sqrt{6}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 2\sqrt{6}.
t=1-\sqrt{6}
-2+2\sqrt{6} elosztása a következővel: -2.
t=\frac{-2\sqrt{6}-2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-2±2\sqrt{6}}{-2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{6} kivonása a következőből: -2.
t=\sqrt{6}+1
-2-2\sqrt{6} elosztása a következővel: -2.
t=1-\sqrt{6} t=\sqrt{6}+1
Megoldottuk az egyenletet.
2t-t^{2}=-5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: t^{2}.
-t^{2}+2t=-5
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-t^{2}+2t}{-1}=-\frac{5}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
t^{2}+\frac{2}{-1}t=-\frac{5}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
t^{2}-2t=-\frac{5}{-1}
2 elosztása a következővel: -1.
t^{2}-2t=5
-5 elosztása a következővel: -1.
t^{2}-2t+1=5+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-2t+1=6
Összeadjuk a következőket: 5 és 1.
\left(t-1\right)^{2}=6
Tényezőkre t^{2}-2t+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-1\right)^{2}}=\sqrt{6}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-1=\sqrt{6} t-1=-\sqrt{6}
Egyszerűsítünk.
t=\sqrt{6}+1 t=1-\sqrt{6}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}