Megoldás a(z) r változóra
r=-2
r=-\frac{1}{2}=-0,5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=5 ab=2\times 2=4
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2r^{2}+ar+br+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,4 2,2
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 4.
1+4=5 2+2=4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=1 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 5.
\left(2r^{2}+r\right)+\left(4r+2\right)
Átírjuk az értéket (2r^{2}+5r+2) \left(2r^{2}+r\right)+\left(4r+2\right) alakban.
r\left(2r+1\right)+2\left(2r+1\right)
A r a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(2r+1\right)\left(r+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2r+1 általános kifejezést a zárójelből.
r=-\frac{1}{2} r=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2r+1=0 és a r+2=0.
2r^{2}+5r+2=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
r=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\times 2\times 2}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 5 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
r=\frac{-5±\sqrt{25-4\times 2\times 2}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
r=\frac{-5±\sqrt{25-8\times 2}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
r=\frac{-5±\sqrt{25-16}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 2.
r=\frac{-5±\sqrt{9}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 25 és -16.
r=\frac{-5±3}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
r=\frac{-5±3}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
r=-\frac{2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{-5±3}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és 3.
r=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
r=-\frac{8}{4}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{-5±3}{4}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: -5.
r=-2
-8 elosztása a következővel: 4.
r=-\frac{1}{2} r=-2
Megoldottuk az egyenletet.
2r^{2}+5r+2=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2r^{2}+5r+2-2=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
2r^{2}+5r=-2
Ha kivonjuk a(z) 2 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{2r^{2}+5r}{2}=-\frac{2}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
r^{2}+\frac{5}{2}r=-\frac{2}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
r^{2}+\frac{5}{2}r=-1
-2 elosztása a következővel: 2.
r^{2}+\frac{5}{2}r+\left(\frac{5}{4}\right)^{2}=-1+\left(\frac{5}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{5}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{5}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{5}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
r^{2}+\frac{5}{2}r+\frac{25}{16}=-1+\frac{25}{16}
A(z) \frac{5}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
r^{2}+\frac{5}{2}r+\frac{25}{16}=\frac{9}{16}
Összeadjuk a következőket: -1 és \frac{25}{16}.
\left(r+\frac{5}{4}\right)^{2}=\frac{9}{16}
Tényezőkre r^{2}+\frac{5}{2}r+\frac{25}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(r+\frac{5}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
r+\frac{5}{4}=\frac{3}{4} r+\frac{5}{4}=-\frac{3}{4}
Egyszerűsítünk.
r=-\frac{1}{2} r=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}