Szorzattá alakítás
2\left(p-2\right)\left(p+25\right)
Kiértékelés
2\left(p-2\right)\left(p+25\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\left(p^{2}+23p-50\right)
Kiemeljük a következőt: 2.
a+b=23 ab=1\left(-50\right)=-50
Vegyük a következőt: p^{2}+23p-50. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk p^{2}+ap+bp-50 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,50 -2,25 -5,10
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -50.
-1+50=49 -2+25=23 -5+10=5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=25
A megoldás az a pár, amelynek összege 23.
\left(p^{2}-2p\right)+\left(25p-50\right)
Átírjuk az értéket (p^{2}+23p-50) \left(p^{2}-2p\right)+\left(25p-50\right) alakban.
p\left(p-2\right)+25\left(p-2\right)
A p a második csoportban lévő első és 25 faktort.
\left(p-2\right)\left(p+25\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) p-2 általános kifejezést a zárójelből.
2\left(p-2\right)\left(p+25\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
2p^{2}+46p-100=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
p=\frac{-46±\sqrt{46^{2}-4\times 2\left(-100\right)}}{2\times 2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
p=\frac{-46±\sqrt{2116-4\times 2\left(-100\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 46.
p=\frac{-46±\sqrt{2116-8\left(-100\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
p=\frac{-46±\sqrt{2116+800}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -100.
p=\frac{-46±\sqrt{2916}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 2116 és 800.
p=\frac{-46±54}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2916.
p=\frac{-46±54}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
p=\frac{8}{4}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{-46±54}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -46 és 54.
p=2
8 elosztása a következővel: 4.
p=-\frac{100}{4}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{-46±54}{4}). ± előjele negatív. 54 kivonása a következőből: -46.
p=-25
-100 elosztása a következővel: 4.
2p^{2}+46p-100=2\left(p-2\right)\left(p-\left(-25\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 2 értéket x_{1} helyére, a(z) -25 értéket pedig x_{2} helyére.
2p^{2}+46p-100=2\left(p-2\right)\left(p+25\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}