Megoldás a(z) n változóra
n = \frac{\sqrt{105} + 5}{4} \approx 3,811737691
n=\frac{5-\sqrt{105}}{4}\approx -1,311737691
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2n^{2}-5n-4=6
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
2n^{2}-5n-4-6=6-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 6.
2n^{2}-5n-4-6=0
Ha kivonjuk a(z) 6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2n^{2}-5n-10=0
6 kivonása a következőből: -4.
n=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\times 2\left(-10\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) -10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-4\times 2\left(-10\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
n=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-8\left(-10\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
n=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25+80}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -10.
n=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{105}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 25 és 80.
n=\frac{5±\sqrt{105}}{2\times 2}
-5 ellentettje 5.
n=\frac{5±\sqrt{105}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
n=\frac{\sqrt{105}+5}{4}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{5±\sqrt{105}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és \sqrt{105}.
n=\frac{5-\sqrt{105}}{4}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{5±\sqrt{105}}{4}). ± előjele negatív. \sqrt{105} kivonása a következőből: 5.
n=\frac{\sqrt{105}+5}{4} n=\frac{5-\sqrt{105}}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
2n^{2}-5n-4=6
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2n^{2}-5n-4-\left(-4\right)=6-\left(-4\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
2n^{2}-5n=6-\left(-4\right)
Ha kivonjuk a(z) -4 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2n^{2}-5n=10
-4 kivonása a következőből: 6.
\frac{2n^{2}-5n}{2}=\frac{10}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
n^{2}-\frac{5}{2}n=\frac{10}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
n^{2}-\frac{5}{2}n=5
10 elosztása a következővel: 2.
n^{2}-\frac{5}{2}n+\left(-\frac{5}{4}\right)^{2}=5+\left(-\frac{5}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{5}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}-\frac{5}{2}n+\frac{25}{16}=5+\frac{25}{16}
A(z) -\frac{5}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
n^{2}-\frac{5}{2}n+\frac{25}{16}=\frac{105}{16}
Összeadjuk a következőket: 5 és \frac{25}{16}.
\left(n-\frac{5}{4}\right)^{2}=\frac{105}{16}
Tényezőkre n^{2}-\frac{5}{2}n+\frac{25}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n-\frac{5}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{105}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n-\frac{5}{4}=\frac{\sqrt{105}}{4} n-\frac{5}{4}=-\frac{\sqrt{105}}{4}
Egyszerűsítünk.
n=\frac{\sqrt{105}+5}{4} n=\frac{5-\sqrt{105}}{4}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}