Megoldás a(z) m változóra
m = \frac{\sqrt{11} - 1}{2} \approx 1,158312395
m=\frac{-\sqrt{11}-1}{2}\approx -2,158312395
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2m^{2}+2m=5
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
2m^{2}+2m-5=5-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
2m^{2}+2m-5=0
Ha kivonjuk a(z) 5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
m=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times 2\left(-5\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
m=\frac{-2±\sqrt{4-4\times 2\left(-5\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
m=\frac{-2±\sqrt{4-8\left(-5\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
m=\frac{-2±\sqrt{4+40}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -5.
m=\frac{-2±\sqrt{44}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 40.
m=\frac{-2±2\sqrt{11}}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 44.
m=\frac{-2±2\sqrt{11}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
m=\frac{2\sqrt{11}-2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-2±2\sqrt{11}}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 2\sqrt{11}.
m=\frac{\sqrt{11}-1}{2}
-2+2\sqrt{11} elosztása a következővel: 4.
m=\frac{-2\sqrt{11}-2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-2±2\sqrt{11}}{4}). ± előjele negatív. 2\sqrt{11} kivonása a következőből: -2.
m=\frac{-\sqrt{11}-1}{2}
-2-2\sqrt{11} elosztása a következővel: 4.
m=\frac{\sqrt{11}-1}{2} m=\frac{-\sqrt{11}-1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2m^{2}+2m=5
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2m^{2}+2m}{2}=\frac{5}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
m^{2}+\frac{2}{2}m=\frac{5}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
m^{2}+m=\frac{5}{2}
2 elosztása a következővel: 2.
m^{2}+m+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{5}{2}+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
m^{2}+m+\frac{1}{4}=\frac{5}{2}+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
m^{2}+m+\frac{1}{4}=\frac{11}{4}
\frac{5}{2} és \frac{1}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(m+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{11}{4}
Tényezőkre m^{2}+m+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(m+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{11}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
m+\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{11}}{2} m+\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{11}}{2}
Egyszerűsítünk.
m=\frac{\sqrt{11}-1}{2} m=\frac{-\sqrt{11}-1}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}