Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) k változóra
Tick mark Image

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

2k^{2}+9k+7=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 7.
a+b=9 ab=2\times 7=14
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2k^{2}+ak+bk+7 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
1,14 2,7
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a+b pozitív, a és a b pozitívak. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 14.
1+14=15 2+7=9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=7
A megoldás az a pár, amelynek összege 9.
\left(2k^{2}+2k\right)+\left(7k+7\right)
Átírjuk az értéket (2k^{2}+9k+7) \left(2k^{2}+2k\right)+\left(7k+7\right) alakban.
2k\left(k+1\right)+7\left(k+1\right)
Kiemeljük a(z) 2k tényezőt az első, a(z) 7 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(k+1\right)\left(2k+7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) k+1 általános kifejezést a zárójelből.
k=-1 k=-\frac{7}{2}
Az egyenlet megoldásainak megoldásához k+1=0 és 2k+7=0.
2k^{2}+9k=-7
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
2k^{2}+9k-\left(-7\right)=-7-\left(-7\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 7.
2k^{2}+9k-\left(-7\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -7 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2k^{2}+9k+7=0
-7 kivonása a következőből: 0.
k=\frac{-9±\sqrt{9^{2}-4\times 2\times 7}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 9 értéket b-be és a(z) 7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
k=\frac{-9±\sqrt{81-4\times 2\times 7}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 9.
k=\frac{-9±\sqrt{81-8\times 7}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
k=\frac{-9±\sqrt{81-56}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 7.
k=\frac{-9±\sqrt{25}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 81 és -56.
k=\frac{-9±5}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
k=\frac{-9±5}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
k=-\frac{4}{4}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-9±5}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -9 és 5.
k=-1
-4 elosztása a következővel: 4.
k=-\frac{14}{4}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-9±5}{4}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: -9.
k=-\frac{7}{2}
A törtet (\frac{-14}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
k=-1 k=-\frac{7}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2k^{2}+9k=-7
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2k^{2}+9k}{2}=-\frac{7}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
k^{2}+\frac{9}{2}k=-\frac{7}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
k^{2}+\frac{9}{2}k+\left(\frac{9}{4}\right)^{2}=-\frac{7}{2}+\left(\frac{9}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{9}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{9}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{9}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
k^{2}+\frac{9}{2}k+\frac{81}{16}=-\frac{7}{2}+\frac{81}{16}
A(z) \frac{9}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
k^{2}+\frac{9}{2}k+\frac{81}{16}=\frac{25}{16}
-\frac{7}{2} és \frac{81}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(k+\frac{9}{4}\right)^{2}=\frac{25}{16}
A(z) k^{2}+\frac{9}{2}k+\frac{81}{16} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(k+\frac{9}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
k+\frac{9}{4}=\frac{5}{4} k+\frac{9}{4}=-\frac{5}{4}
Egyszerűsítünk.
k=-1 k=-\frac{7}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{9}{4}.