Szorzattá alakítás
\left(c+5\right)\left(2c+1\right)
Kiértékelés
\left(c+5\right)\left(2c+1\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=11 ab=2\times 5=10
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2c^{2}+ac+bc+5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,10 2,5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 10.
1+10=11 2+5=7
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=1 b=10
A megoldás az a pár, amelynek összege 11.
\left(2c^{2}+c\right)+\left(10c+5\right)
Átírjuk az értéket (2c^{2}+11c+5) \left(2c^{2}+c\right)+\left(10c+5\right) alakban.
c\left(2c+1\right)+5\left(2c+1\right)
A c a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(2c+1\right)\left(c+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2c+1 általános kifejezést a zárójelből.
2c^{2}+11c+5=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
c=\frac{-11±\sqrt{11^{2}-4\times 2\times 5}}{2\times 2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
c=\frac{-11±\sqrt{121-4\times 2\times 5}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 11.
c=\frac{-11±\sqrt{121-8\times 5}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
c=\frac{-11±\sqrt{121-40}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 5.
c=\frac{-11±\sqrt{81}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 121 és -40.
c=\frac{-11±9}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 81.
c=\frac{-11±9}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
c=-\frac{2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{-11±9}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -11 és 9.
c=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
c=-\frac{20}{4}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{-11±9}{4}). ± előjele negatív. 9 kivonása a következőből: -11.
c=-5
-20 elosztása a következővel: 4.
2c^{2}+11c+5=2\left(c-\left(-\frac{1}{2}\right)\right)\left(c-\left(-5\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{2} értéket x_{1} helyére, a(z) -5 értéket pedig x_{2} helyére.
2c^{2}+11c+5=2\left(c+\frac{1}{2}\right)\left(c+5\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
2c^{2}+11c+5=2\times \frac{2c+1}{2}\left(c+5\right)
\frac{1}{2} és c összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
2c^{2}+11c+5=\left(2c+1\right)\left(c+5\right)
A legnagyobb közös osztó (2) kiejtése itt: 2 és 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}