Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) b változóra
Tick mark Image

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

b^{2}+b-6=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=1 ab=1\left(-6\right)=-6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk b^{2}+ab+bb-6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,6 -2,3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
-1+6=5 -2+3=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(b^{2}-2b\right)+\left(3b-6\right)
Átírjuk az értéket (b^{2}+b-6) \left(b^{2}-2b\right)+\left(3b-6\right) alakban.
b\left(b-2\right)+3\left(b-2\right)
A b a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(b-2\right)\left(b+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) b-2 általános kifejezést a zárójelből.
b=2 b=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a b-2=0 és a b+3=0.
2b^{2}+2b-12=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times 2\left(-12\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -12 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
b=\frac{-2±\sqrt{4-4\times 2\left(-12\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
b=\frac{-2±\sqrt{4-8\left(-12\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
b=\frac{-2±\sqrt{4+96}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -12.
b=\frac{-2±\sqrt{100}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 96.
b=\frac{-2±10}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
b=\frac{-2±10}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
b=\frac{8}{4}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-2±10}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 10.
b=2
8 elosztása a következővel: 4.
b=-\frac{12}{4}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-2±10}{4}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: -2.
b=-3
-12 elosztása a következővel: 4.
b=2 b=-3
Megoldottuk az egyenletet.
2b^{2}+2b-12=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2b^{2}+2b-12-\left(-12\right)=-\left(-12\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 12.
2b^{2}+2b=-\left(-12\right)
Ha kivonjuk a(z) -12 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2b^{2}+2b=12
-12 kivonása a következőből: 0.
\frac{2b^{2}+2b}{2}=\frac{12}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
b^{2}+\frac{2}{2}b=\frac{12}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
b^{2}+b=\frac{12}{2}
2 elosztása a következővel: 2.
b^{2}+b=6
12 elosztása a következővel: 2.
b^{2}+b+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=6+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
b^{2}+b+\frac{1}{4}=6+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
b^{2}+b+\frac{1}{4}=\frac{25}{4}
Összeadjuk a következőket: 6 és \frac{1}{4}.
\left(b+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{25}{4}
Tényezőkre b^{2}+b+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(b+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
b+\frac{1}{2}=\frac{5}{2} b+\frac{1}{2}=-\frac{5}{2}
Egyszerűsítünk.
b=2 b=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.