Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) a változóra
Tick mark Image

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

2a^{2}+a+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 2}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 2}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
a=\frac{-1±\sqrt{1-8}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
a=\frac{-1±\sqrt{-7}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1 és -8.
a=\frac{-1±\sqrt{7}i}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -7.
a=\frac{-1±\sqrt{7}i}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
a=\frac{-1+\sqrt{7}i}{4}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-1±\sqrt{7}i}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és i\sqrt{7}.
a=\frac{-\sqrt{7}i-1}{4}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-1±\sqrt{7}i}{4}). ± előjele negatív. i\sqrt{7} kivonása a következőből: -1.
a=\frac{-1+\sqrt{7}i}{4} a=\frac{-\sqrt{7}i-1}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
2a^{2}+a+1=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2a^{2}+a+1-1=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
2a^{2}+a=-1
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{2a^{2}+a}{2}=-\frac{1}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a^{2}+\frac{1}{2}a=-\frac{1}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
a^{2}+\frac{1}{2}a+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}=-\frac{1}{2}+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}+\frac{1}{2}a+\frac{1}{16}=-\frac{1}{2}+\frac{1}{16}
A(z) \frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
a^{2}+\frac{1}{2}a+\frac{1}{16}=-\frac{7}{16}
-\frac{1}{2} és \frac{1}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(a+\frac{1}{4}\right)^{2}=-\frac{7}{16}
Tényezőkre a^{2}+\frac{1}{2}a+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a+\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{7}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a+\frac{1}{4}=\frac{\sqrt{7}i}{4} a+\frac{1}{4}=-\frac{\sqrt{7}i}{4}
Egyszerűsítünk.
a=\frac{-1+\sqrt{7}i}{4} a=\frac{-\sqrt{7}i-1}{4}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{4}.