Szorzattá alakítás
2\left(a+5\right)\left(a+7\right)
Kiértékelés
2\left(a+5\right)\left(a+7\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\left(a^{2}+12a+35\right)
Kiemeljük a következőt: 2.
p+q=12 pq=1\times 35=35
Vegyük a következőt: a^{2}+12a+35. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk a^{2}+pa+qa+35 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,35 5,7
Mivel pq pozitív, p és q azonos aláírására. Mivel p+q pozitív, p és q egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 35.
1+35=36 5+7=12
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=5 q=7
A megoldás az a pár, amelynek összege 12.
\left(a^{2}+5a\right)+\left(7a+35\right)
Átírjuk az értéket (a^{2}+12a+35) \left(a^{2}+5a\right)+\left(7a+35\right) alakban.
a\left(a+5\right)+7\left(a+5\right)
A a a második csoportban lévő első és 7 faktort.
\left(a+5\right)\left(a+7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) a+5 általános kifejezést a zárójelből.
2\left(a+5\right)\left(a+7\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
2a^{2}+24a+70=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
a=\frac{-24±\sqrt{24^{2}-4\times 2\times 70}}{2\times 2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-24±\sqrt{576-4\times 2\times 70}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 24.
a=\frac{-24±\sqrt{576-8\times 70}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
a=\frac{-24±\sqrt{576-560}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 70.
a=\frac{-24±\sqrt{16}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 576 és -560.
a=\frac{-24±4}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
a=\frac{-24±4}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
a=-\frac{20}{4}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-24±4}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -24 és 4.
a=-5
-20 elosztása a következővel: 4.
a=-\frac{28}{4}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-24±4}{4}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: -24.
a=-7
-28 elosztása a következővel: 4.
2a^{2}+24a+70=2\left(a-\left(-5\right)\right)\left(a-\left(-7\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -5 értéket x_{1} helyére, a(z) -7 értéket pedig x_{2} helyére.
2a^{2}+24a+70=2\left(a+5\right)\left(a+7\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}