Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{2}=0,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-\sqrt{2x+3}=2x-1-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
-\sqrt{2x+3}=2x-3
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) -1 értéket. Az eredmény -3.
\left(-\sqrt{2x+3}\right)^{2}=\left(2x-3\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\left(-1\right)^{2}\left(\sqrt{2x+3}\right)^{2}=\left(2x-3\right)^{2}
Kifejtjük a következőt: \left(-\sqrt{2x+3}\right)^{2}.
1\left(\sqrt{2x+3}\right)^{2}=\left(2x-3\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) -1 érték 2. hatványát. Az eredmény 1.
1\left(2x+3\right)=\left(2x-3\right)^{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{2x+3} érték 2. hatványát. Az eredmény 2x+3.
2x+3=\left(2x-3\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 1 és 2x+3.
2x+3=4x^{2}-12x+9
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x-3\right)^{2}).
2x+3-4x^{2}=-12x+9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4x^{2}.
2x+3-4x^{2}+12x=9
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 12x.
14x+3-4x^{2}=9
Összevonjuk a következőket: 2x és 12x. Az eredmény 14x.
14x+3-4x^{2}-9=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
14x-6-4x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -6.
7x-3-2x^{2}=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
-2x^{2}+7x-3=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=7 ab=-2\left(-3\right)=6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -2x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,6 2,3
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 6.
1+6=7 2+3=5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=1
A megoldás az a pár, amelynek összege 7.
\left(-2x^{2}+6x\right)+\left(x-3\right)
Átírjuk az értéket (-2x^{2}+7x-3) \left(-2x^{2}+6x\right)+\left(x-3\right) alakban.
2x\left(-x+3\right)-\left(-x+3\right)
A 2x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(-x+3\right)\left(2x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+3=0 és a 2x-1=0.
2-\sqrt{2\times 3+3}=2\times 3-1
Behelyettesítjük a(z) 3 értéket x helyére a(z) 2-\sqrt{2x+3}=2x-1 egyenletben.
-1=5
Egyszerűsítünk. Az x=3 értéke nem felel meg az egyenletbe, mert a bal és a jobb oldali két oldal az egyenletjel.
2-\sqrt{2\times \frac{1}{2}+3}=2\times \frac{1}{2}-1
Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{2} értéket x helyére a(z) 2-\sqrt{2x+3}=2x-1 egyenletben.
0=0
Egyszerűsítünk. A(z) x=\frac{1}{2} érték kielégíti az egyenletet.
x=\frac{1}{2}
A(z) -\sqrt{2x+3}=2x-3 egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}