Kiértékelés
1
Szorzattá alakítás
1
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2-\frac{2-\frac{\frac{2}{2}+\frac{1}{2}}{3}}{1+\frac{1}{2}}
Átalakítjuk a számot (1) törtté (\frac{2}{2}).
2-\frac{2-\frac{\frac{2+1}{2}}{3}}{1+\frac{1}{2}}
Mivel \frac{2}{2} és \frac{1}{2} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
2-\frac{2-\frac{\frac{3}{2}}{3}}{1+\frac{1}{2}}
Összeadjuk a következőket: 2 és 1. Az eredmény 3.
2-\frac{2-\frac{3}{2\times 3}}{1+\frac{1}{2}}
Kifejezzük a hányadost (\frac{\frac{3}{2}}{3}) egyetlen törtként.
2-\frac{2-\frac{1}{2}}{1+\frac{1}{2}}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 3.
2-\frac{\frac{4}{2}-\frac{1}{2}}{1+\frac{1}{2}}
Átalakítjuk a számot (2) törtté (\frac{4}{2}).
2-\frac{\frac{4-1}{2}}{1+\frac{1}{2}}
Mivel \frac{4}{2} és \frac{1}{2} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
2-\frac{\frac{3}{2}}{1+\frac{1}{2}}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 3.
2-\frac{\frac{3}{2}}{\frac{2}{2}+\frac{1}{2}}
Átalakítjuk a számot (1) törtté (\frac{2}{2}).
2-\frac{\frac{3}{2}}{\frac{2+1}{2}}
Mivel \frac{2}{2} és \frac{1}{2} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
2-\frac{\frac{3}{2}}{\frac{3}{2}}
Összeadjuk a következőket: 2 és 1. Az eredmény 3.
2-1
Elosztjuk a(z) \frac{3}{2} értéket a(z) \frac{3}{2} értékkel. Az eredmény 1.
1
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}