Megoldás a(z) x változóra
x=5
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\left(x^{2}-6x+9\right)+6=14
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-3\right)^{2}).
2x^{2}-12x+18+6=14
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x^{2}-6x+9.
2x^{2}-12x+24=14
Összeadjuk a következőket: 18 és 6. Az eredmény 24.
2x^{2}-12x+24-14=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 14.
2x^{2}-12x+10=0
Kivonjuk a(z) 14 értékből a(z) 24 értéket. Az eredmény 10.
x^{2}-6x+5=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=-6 ab=1\times 5=5
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-5 b=-1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x^{2}-5x\right)+\left(-x+5\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-6x+5) \left(x^{2}-5x\right)+\left(-x+5\right) alakban.
x\left(x-5\right)-\left(x-5\right)
A x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-5\right)\left(x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=5 x=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-5=0 és a x-1=0.
2\left(x^{2}-6x+9\right)+6=14
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-3\right)^{2}).
2x^{2}-12x+18+6=14
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x^{2}-6x+9.
2x^{2}-12x+24=14
Összeadjuk a következőket: 18 és 6. Az eredmény 24.
2x^{2}-12x+24-14=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 14.
2x^{2}-12x+10=0
Kivonjuk a(z) 14 értékből a(z) 24 értéket. Az eredmény 10.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\times 2\times 10}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -12 értéket b-be és a(z) 10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\times 2\times 10}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-8\times 10}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-80}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 10.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{64}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 144 és -80.
x=\frac{-\left(-12\right)±8}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{12±8}{2\times 2}
-12 ellentettje 12.
x=\frac{12±8}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{20}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±8}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 12 és 8.
x=5
20 elosztása a következővel: 4.
x=\frac{4}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±8}{4}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: 12.
x=1
4 elosztása a következővel: 4.
x=5 x=1
Megoldottuk az egyenletet.
2\left(x^{2}-6x+9\right)+6=14
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-3\right)^{2}).
2x^{2}-12x+18+6=14
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x^{2}-6x+9.
2x^{2}-12x+24=14
Összeadjuk a következőket: 18 és 6. Az eredmény 24.
2x^{2}-12x=14-24
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 24.
2x^{2}-12x=-10
Kivonjuk a(z) 24 értékből a(z) 14 értéket. Az eredmény -10.
\frac{2x^{2}-12x}{2}=-\frac{10}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\left(-\frac{12}{2}\right)x=-\frac{10}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-6x=-\frac{10}{2}
-12 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-6x=-5
-10 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=-5+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=-5+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=4
Összeadjuk a következőket: -5 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=4
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=2 x-3=-2
Egyszerűsítünk.
x=5 x=1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}