Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) a változóra
Tick mark Image

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

2\left(a^{2}-2a+1\right)-4=\left(a-1\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(a-1\right)^{2}).
2a^{2}-4a+2-4=\left(a-1\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és a^{2}-2a+1.
2a^{2}-4a-2=\left(a-1\right)^{2}
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -2.
2a^{2}-4a-2=a^{2}-2a+1
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(a-1\right)^{2}).
2a^{2}-4a-2-a^{2}=-2a+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a^{2}.
a^{2}-4a-2=-2a+1
Összevonjuk a következőket: 2a^{2} és -a^{2}. Az eredmény a^{2}.
a^{2}-4a-2+2a=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2a.
a^{2}-2a-2=1
Összevonjuk a következőket: -4a és 2a. Az eredmény -2a.
a^{2}-2a-2-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
a^{2}-2a-3=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -2 értéket. Az eredmény -3.
a+b=-2 ab=-3
Az egyenlet megoldásához a^{2}-2a-3 a képlet használatával a^{2}+\left(a+b\right)a+ab=\left(a+a\right)\left(a+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-3 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(a-3\right)\left(a+1\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(a+a\right)\left(a+b\right) kifejezést.
a=3 a=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a a-3=0 és a a+1=0.
2\left(a^{2}-2a+1\right)-4=\left(a-1\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(a-1\right)^{2}).
2a^{2}-4a+2-4=\left(a-1\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és a^{2}-2a+1.
2a^{2}-4a-2=\left(a-1\right)^{2}
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -2.
2a^{2}-4a-2=a^{2}-2a+1
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(a-1\right)^{2}).
2a^{2}-4a-2-a^{2}=-2a+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a^{2}.
a^{2}-4a-2=-2a+1
Összevonjuk a következőket: 2a^{2} és -a^{2}. Az eredmény a^{2}.
a^{2}-4a-2+2a=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2a.
a^{2}-2a-2=1
Összevonjuk a következőket: -4a és 2a. Az eredmény -2a.
a^{2}-2a-2-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
a^{2}-2a-3=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -2 értéket. Az eredmény -3.
a+b=-2 ab=1\left(-3\right)=-3
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk a^{2}+aa+ba-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-3 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(a^{2}-3a\right)+\left(a-3\right)
Átírjuk az értéket (a^{2}-2a-3) \left(a^{2}-3a\right)+\left(a-3\right) alakban.
a\left(a-3\right)+a-3
Emelje ki a(z) a elemet a(z) a^{2}-3a kifejezésből.
\left(a-3\right)\left(a+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) a-3 általános kifejezést a zárójelből.
a=3 a=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a a-3=0 és a a+1=0.
2\left(a^{2}-2a+1\right)-4=\left(a-1\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(a-1\right)^{2}).
2a^{2}-4a+2-4=\left(a-1\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és a^{2}-2a+1.
2a^{2}-4a-2=\left(a-1\right)^{2}
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -2.
2a^{2}-4a-2=a^{2}-2a+1
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(a-1\right)^{2}).
2a^{2}-4a-2-a^{2}=-2a+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a^{2}.
a^{2}-4a-2=-2a+1
Összevonjuk a következőket: 2a^{2} és -a^{2}. Az eredmény a^{2}.
a^{2}-4a-2+2a=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2a.
a^{2}-2a-2=1
Összevonjuk a következőket: -4a és 2a. Az eredmény -2a.
a^{2}-2a-2-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
a^{2}-2a-3=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -2 értéket. Az eredmény -3.
a=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\left(-3\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\left(-3\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
a=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+12}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
a=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{16}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 12.
a=\frac{-\left(-2\right)±4}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
a=\frac{2±4}{2}
-2 ellentettje 2.
a=\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{2±4}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 4.
a=3
6 elosztása a következővel: 2.
a=-\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{2±4}{2}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: 2.
a=-1
-2 elosztása a következővel: 2.
a=3 a=-1
Megoldottuk az egyenletet.
2\left(a^{2}-2a+1\right)-4=\left(a-1\right)^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(a-1\right)^{2}).
2a^{2}-4a+2-4=\left(a-1\right)^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és a^{2}-2a+1.
2a^{2}-4a-2=\left(a-1\right)^{2}
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -2.
2a^{2}-4a-2=a^{2}-2a+1
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(a-1\right)^{2}).
2a^{2}-4a-2-a^{2}=-2a+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a^{2}.
a^{2}-4a-2=-2a+1
Összevonjuk a következőket: 2a^{2} és -a^{2}. Az eredmény a^{2}.
a^{2}-4a-2+2a=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2a.
a^{2}-2a-2=1
Összevonjuk a következőket: -4a és 2a. Az eredmény -2a.
a^{2}-2a=1+2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.
a^{2}-2a=3
Összeadjuk a következőket: 1 és 2. Az eredmény 3.
a^{2}-2a+1=3+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}-2a+1=4
Összeadjuk a következőket: 3 és 1.
\left(a-1\right)^{2}=4
Tényezőkre a^{2}-2a+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a-1\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a-1=2 a-1=-2
Egyszerűsítünk.
a=3 a=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.