Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{2}=0,5
x=3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-7 ab=2\times 3=6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx+3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-6 -2,-3
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 6.
-1-6=-7 -2-3=-5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege -7.
\left(2x^{2}-6x\right)+\left(-x+3\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}-7x+3) \left(2x^{2}-6x\right)+\left(-x+3\right) alakban.
2x\left(x-3\right)-\left(x-3\right)
A 2x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-3\right)\left(2x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a 2x-1=0.
2x^{2}-7x+3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{\left(-7\right)^{2}-4\times 2\times 3}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -7 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-4\times 2\times 3}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-8\times 3}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-24}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 3.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{25}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 49 és -24.
x=\frac{-\left(-7\right)±5}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
x=\frac{7±5}{2\times 2}
-7 ellentettje 7.
x=\frac{7±5}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{12}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±5}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 7 és 5.
x=3
12 elosztása a következővel: 4.
x=\frac{2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±5}{4}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: 7.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=3 x=\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}-7x+3=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}-7x+3-3=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.
2x^{2}-7x=-3
Ha kivonjuk a(z) 3 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{2x^{2}-7x}{2}=-\frac{3}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}-\frac{7}{2}x=-\frac{3}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{7}{2}x+\left(-\frac{7}{4}\right)^{2}=-\frac{3}{2}+\left(-\frac{7}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{7}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{7}{2}x+\frac{49}{16}=-\frac{3}{2}+\frac{49}{16}
A(z) -\frac{7}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{7}{2}x+\frac{49}{16}=\frac{25}{16}
-\frac{3}{2} és \frac{49}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{7}{4}\right)^{2}=\frac{25}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{7}{2}x+\frac{49}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{7}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{7}{4}=\frac{5}{4} x-\frac{7}{4}=-\frac{5}{4}
Egyszerűsítünk.
x=3 x=\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}