Megoldás a(z) x változóra
x=-2
x = \frac{9}{2} = 4\frac{1}{2} = 4,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-5 ab=2\left(-18\right)=-36
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-18 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-36 2,-18 3,-12 4,-9 6,-6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -36.
1-36=-35 2-18=-16 3-12=-9 4-9=-5 6-6=0
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-9 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege -5.
\left(2x^{2}-9x\right)+\left(4x-18\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}-5x-18) \left(2x^{2}-9x\right)+\left(4x-18\right) alakban.
x\left(2x-9\right)+2\left(2x-9\right)
A x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(2x-9\right)\left(x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-9 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{9}{2} x=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x-9=0 és a x+2=0.
2x^{2}-5x-18=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\times 2\left(-18\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) -18 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-4\times 2\left(-18\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-8\left(-18\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25+144}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -18.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{169}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 25 és 144.
x=\frac{-\left(-5\right)±13}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 169.
x=\frac{5±13}{2\times 2}
-5 ellentettje 5.
x=\frac{5±13}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{18}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±13}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és 13.
x=\frac{9}{2}
A törtet (\frac{18}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{8}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±13}{4}). ± előjele negatív. 13 kivonása a következőből: 5.
x=-2
-8 elosztása a következővel: 4.
x=\frac{9}{2} x=-2
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}-5x-18=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}-5x-18-\left(-18\right)=-\left(-18\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 18.
2x^{2}-5x=-\left(-18\right)
Ha kivonjuk a(z) -18 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2x^{2}-5x=18
-18 kivonása a következőből: 0.
\frac{2x^{2}-5x}{2}=\frac{18}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}-\frac{5}{2}x=\frac{18}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{5}{2}x=9
18 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-\frac{5}{2}x+\left(-\frac{5}{4}\right)^{2}=9+\left(-\frac{5}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{5}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{5}{2}x+\frac{25}{16}=9+\frac{25}{16}
A(z) -\frac{5}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{5}{2}x+\frac{25}{16}=\frac{169}{16}
Összeadjuk a következőket: 9 és \frac{25}{16}.
\left(x-\frac{5}{4}\right)^{2}=\frac{169}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{5}{2}x+\frac{25}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{4}=\frac{13}{4} x-\frac{5}{4}=-\frac{13}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{9}{2} x=-2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}