Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{33}{2} = -16\frac{1}{2} = -16,5
x=16
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=1 ab=2\left(-528\right)=-1056
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-528 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,1056 -2,528 -3,352 -4,264 -6,176 -8,132 -11,96 -12,88 -16,66 -22,48 -24,44 -32,33
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -1056.
-1+1056=1055 -2+528=526 -3+352=349 -4+264=260 -6+176=170 -8+132=124 -11+96=85 -12+88=76 -16+66=50 -22+48=26 -24+44=20 -32+33=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-32 b=33
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(2x^{2}-32x\right)+\left(33x-528\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}+x-528) \left(2x^{2}-32x\right)+\left(33x-528\right) alakban.
2x\left(x-16\right)+33\left(x-16\right)
A 2x a második csoportban lévő első és 33 faktort.
\left(x-16\right)\left(2x+33\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-16 általános kifejezést a zárójelből.
x=16 x=-\frac{33}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-16=0 és a 2x+33=0.
2x^{2}+x-528=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 2\left(-528\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -528 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 2\left(-528\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1-8\left(-528\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-1±\sqrt{1+4224}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -528.
x=\frac{-1±\sqrt{4225}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 4224.
x=\frac{-1±65}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4225.
x=\frac{-1±65}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{64}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±65}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 65.
x=16
64 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{66}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±65}{4}). ± előjele negatív. 65 kivonása a következőből: -1.
x=-\frac{33}{2}
A törtet (\frac{-66}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=16 x=-\frac{33}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+x-528=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}+x-528-\left(-528\right)=-\left(-528\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 528.
2x^{2}+x=-\left(-528\right)
Ha kivonjuk a(z) -528 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2x^{2}+x=528
-528 kivonása a következőből: 0.
\frac{2x^{2}+x}{2}=\frac{528}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{1}{2}x=\frac{528}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{2}x=264
528 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}=264+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=264+\frac{1}{16}
A(z) \frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{4225}{16}
Összeadjuk a következőket: 264 és \frac{1}{16}.
\left(x+\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{4225}{16}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{4225}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{4}=\frac{65}{4} x+\frac{1}{4}=-\frac{65}{4}
Egyszerűsítünk.
x=16 x=-\frac{33}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}