Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

2x^{2}+6-x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
2x^{2}-x+6=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\times 2\times 6}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-8\times 6}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-48}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 6.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{-47}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1 és -48.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{47}i}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -47.
x=\frac{1±\sqrt{47}i}{2\times 2}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{1±\sqrt{47}i}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{1+\sqrt{47}i}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\sqrt{47}i}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és i\sqrt{47}.
x=\frac{-\sqrt{47}i+1}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\sqrt{47}i}{4}). ± előjele negatív. i\sqrt{47} kivonása a következőből: 1.
x=\frac{1+\sqrt{47}i}{4} x=\frac{-\sqrt{47}i+1}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+6-x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
2x^{2}-x=-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{2x^{2}-x}{2}=-\frac{6}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}-\frac{1}{2}x=-\frac{6}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{1}{2}x=-3
-6 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}=-3+\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=-3+\frac{1}{16}
A(z) -\frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=-\frac{47}{16}
Összeadjuk a következőket: -3 és \frac{1}{16}.
\left(x-\frac{1}{4}\right)^{2}=-\frac{47}{16}
A(z) x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{47}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{4}=\frac{\sqrt{47}i}{4} x-\frac{1}{4}=-\frac{\sqrt{47}i}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1+\sqrt{47}i}{4} x=\frac{-\sqrt{47}i+1}{4}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{4}.