Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{7}{2} = -3\frac{1}{2} = -3,5
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=5 ab=2\left(-7\right)=-14
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-7 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,14 -2,7
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -14.
-1+14=13 -2+7=5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-2 b=7
A megoldás az a pár, amelynek összege 5.
\left(2x^{2}-2x\right)+\left(7x-7\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}+5x-7) \left(2x^{2}-2x\right)+\left(7x-7\right) alakban.
2x\left(x-1\right)+7\left(x-1\right)
A 2x a második csoportban lévő első és 7 faktort.
\left(x-1\right)\left(2x+7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-\frac{7}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a 2x+7=0.
2x^{2}+5x-7=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\times 2\left(-7\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 5 értéket b-be és a(z) -7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-5±\sqrt{25-4\times 2\left(-7\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x=\frac{-5±\sqrt{25-8\left(-7\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-5±\sqrt{25+56}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -7.
x=\frac{-5±\sqrt{81}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 25 és 56.
x=\frac{-5±9}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 81.
x=\frac{-5±9}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{4}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±9}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és 9.
x=1
4 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{14}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±9}{4}). ± előjele negatív. 9 kivonása a következőből: -5.
x=-\frac{7}{2}
A törtet (\frac{-14}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=1 x=-\frac{7}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2x^{2}+5x-7=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
2x^{2}+5x-7-\left(-7\right)=-\left(-7\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 7.
2x^{2}+5x=-\left(-7\right)
Ha kivonjuk a(z) -7 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
2x^{2}+5x=7
-7 kivonása a következőből: 0.
\frac{2x^{2}+5x}{2}=\frac{7}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\frac{5}{2}x=\frac{7}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{5}{2}x+\left(\frac{5}{4}\right)^{2}=\frac{7}{2}+\left(\frac{5}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{5}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{5}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{5}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{5}{2}x+\frac{25}{16}=\frac{7}{2}+\frac{25}{16}
A(z) \frac{5}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{5}{2}x+\frac{25}{16}=\frac{81}{16}
\frac{7}{2} és \frac{25}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{5}{4}\right)^{2}=\frac{81}{16}
Tényezőkre x^{2}+\frac{5}{2}x+\frac{25}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{5}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{81}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{5}{4}=\frac{9}{4} x+\frac{5}{4}=-\frac{9}{4}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-\frac{7}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}